Márciustól lép életbe az a tavaly elfogadott törvénymódosítás, melynek köszönhetően szigorúbb szankciókkal jár majd a fekete foglalkoztatás. A törvénymódosítást kezdeményező Innovációs- és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint „az új rendelkezés megszüntetheti a jogszerűen foglalkoztató vállalkozások versenyhátrányát, hiszen a költségvetés és a munkavállalók kárára ügyeskedők elveszítik a bejelentés nélküli foglalkoztatásból származó, tisztességtelen előnyöket.”

Ahogy arról többször is beszámoltunk a Mércén, a feketemunkások aránya egy ideje emelkedik, a koronavírus-járvány pedig tovább súlyosbította a helyzetet:

2011 óta soha nem volt olyan magas a feketén dolgozók száma, mint 2020 első felében, az ellenőrzött munkavállalók közül minden nyolcadik bejelentés nélkül dolgozott.

Ugyanakkor nem lehet mindent a koronavírus számlájára írni: az építőiparban például közel ugyanannyi ellenőrzés történt, mégis sokkal több feketén dolgozó munkavállalót találtak: 2019-ben az összes feketemunkás harmada (750 fő), 2020-ban 43 százalékuk (1065 fő) dolgozott az építőiparban.

Sok munkavállaló ráadásul akkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, amikor a kilépéskor a munkáltató nem adta ki az igazolásokat, ez egyre gyakoribb szabálytalanság az utóbbi időben, ráadásul a munkáltatók sokszor nem fizetik ki az utolsó havi munkabért sem. A feketén foglalkoztatottak teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak: mivel a munkáltató nem fizet utánuk semmiféle adót vagy járadékot, betegség esetén nem mehetnek például táppénzre, nincs rögzítve a szolgálati idejük a nyugdíjhoz, nincs társadalombiztosításuk és nem kaphatnak álláskeresési járadékot sem, ha elveszítenék munkájukat, a munkáltató ráadásul úgy rendelkezhet a munkaidejük és a túlóráik felett, ahogy akar.

Az új szabályozás alapján a jövőben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság visszamenőlegesen biztosíthatja a bejelentés nélküli foglalkoztatásból elmaradt munkáltatói befizetéseket, a jogsértésen ért munkaadókat pedig kötelezik a jogszerűtlenül foglalkoztatott dolgozók visszamenőleges bejelentésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, ennek időtartama azonban nem sok, akár csupán egy hónap is lehet (ez pl. nem elegendő ahhoz, hogy valaki munkanélküli járadékra jogosult legyen). Az ITM szerint az intézkedés rendezi a munkából élők jogviszonyát, amivel több társadalombiztosítási ellátásra is jogosulttá válnak, és meghosszabbodik a nyugdíjszámítást megalapozó szolgálati idejük.

Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy továbbra is az ellenőrzéseken alapul a szabályozás, a kormány viszont olya mértékben lecsökkentette a munkaügyi ellenőrök létszámát az utóbbi években, hogy a lebukás esélye igen kicsi.