Az alapjogok biztosához fordul Szél Bernadett független országgyűléi képviselő, mivel szerinte a kormány olyan ígéretekkel és pénz-visszatartással zsarolja bele az egyetemeket, egyeztetés nélkül a modelváltásba, amit egyébként is beígért, vagy amiket egyébként is biztosítania kéne.

Szél Facebook bejegyzésében úgy fogalmaz, az egyetemek tömeges modellváltása nem önkéntes, hanem anyagi zsarolással kikényszerített döntés. A képviselő úgy véli, a kormány, a pár hónapja még magyar vétóval feltartóztatott uniós helyreállítási alap pénzeit használja a fenntartóváltás kierőszakolására. Ahogy a korábban beígért 15+15 százlalékos bérfejlesztést is úgy állítják be, mintha az csak a modellváltó egyetemeknek járna, és ugyanígy ígérnek a váltó intézményeknek 25 évre szóló keretszerződéseket és klinikai adósságállomány konszolidálását.

„Legalább négy olyan mézesmadzagot használ tehát a kormány az egyetemek döntésének kikényszerítésére, amit a fenntartóváltás nélkül is biztosítani tudna, sőt, biztosítania kellene.”

Ezért fordul most az alapjogok biztosához, mivel szerinte az egyetemek megfelelő tájékoztatás és előkészítés nélküli, ígéretekre alapozott döntésre kényszerítése egyértelműen ellentétes a jogállamisággal és a jogbiztonság elvével.

És az pedig, hogy a kormány az intézmény- és bérfejlesztési forrásokhoz való hozzáférés feltételéül szabta a fenntartóváltást, súlyosan sérti az egyetemi autonómiát.

Végtelenül cinikusnak nevezi azt a lépést is, hogy Stumpf István, aki alkotmánybíróból lett a modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, szidalmazza a magyar egyetemeket, mint pénznyelő, teljesítmény-visszatartó, a világranglistákon rosszul szereplő, gyenge versenyképességű intézményeket.

„11. éve van hatalmon a Fidesz, 11 éve lett volna arra, hogy rendbe tegye a botrányosan alacsony oktatói béreket, fejlessze az intézményeket, javítsa a versenyképességüket, több pénzt rakjon a felsőoktatásba. 11 év alatt egy valamit csináltak: egyre jobban beszűkítették az egyetemek autonómiáját a rossz gazdálkodásra hivatkozva.”

Szél szerint már a kancellári rendszert is azért találták ki, hogy azok majd rendet tesznek a pénzügyekben, „meghúzzák a nadrágszíjat”. De ez nem járt sikerrel, és erre most a kormány azzal válaszol, hogy az egyetem nyakába ültet egy még önjáróbb kuratóriumot.

Az egytemek szerinte nem azért termeltek hiányt mert rosszul gazdálkodtak, hanem mert nem kaptak elég pénzt a fenntartásukhoz.

Ami pedig a magya felsőoktatás versenyképességét illeti, Szél szerint jól mutatja, hogy Stumpf volt az egyi alkormánybíró akkor, amikor a kormány elüldözte az ország egyik nemzetközileg legelismertebb egyetemét a CEU-t.

„Ki volt az, aki alkotmánybíróként társaival együtt évekig ült azon az alkotmánybírósági beadványon, aminek időben való elbírálása megmenthette és Magyarországon tarthatta volna a CEU-t? Stumpf István alktománybíróként egy szava sem volt a lex CEU-hoz.”

Szél szerint a most folyó, erőltetett modellváltás azért is elfogadhatatlan, mert a járvány miatt most nincs lehetősége tiltakozni a diákoknak, tanároknak és mindazoknak akik nem értenek egyet ezekkel a folyamatokkal. Az ombudmanhoz fordul, mert ezek az átalakítások mindannyiunk jövőjéről szólnak, így mindannyiunknak jogunk van beleszólni, tájékozódni és vitatkozni róluk.

Szél Bernadett teljes bejegyzése itt olvasható:

Az egyetemek modellváltását folyamatosan követjük a Mércén. Eddig több egyetem került már az alapítványi modellbe, csak az elmőlt egy hónapban a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem is kérelmezte a fenntartóváltást, több esetben vitatható körülmények között.

A modellváltó egyetemek közül a legnagyobb média viszhangot a Színház és Filmművészeti egyetem kavarta, aminek diákjai tiltakozás képpen tavaly több, mint két hónapra blokád alá helyezték az intézmény épületeit.

Az alapítványi modell értelmében az intézmények élére kinevezett (kormánytagokkal, illetve Fidesz-közeli alakokkal feltöltött) kuratóriumok teljhatalmat kapnak az egyetemi irányítás fölött, az egyetemi szenátusok jogköreit erősen leszűkítve: a szenátustól elveszik a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos jogköreit.

Az így kialakított egyetemeket továbbra is az állam fogja finanszírozni, de az államtól a fenntartói jogot az alapítványok kezébe helyezik át. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumok rendelkeznek majd az intézmények költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terve fölött.