A magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja az elmúlt 10 év alatt a gazdasági növekedés ellenére nem változott – hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-nek eljuttatott közleményben.
Kiemelték: a lakosság összjövedelmének közel negyedével a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett 2019-ben, ahogy 2010-ben is.
A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták – ismertette a GKI. A gazdaságkutató szerint a valóságban még rosszabb a helyzet, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, a külföldi bevételek például nem minden esetben látszanak.
Mindez azt jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett – összegezték.
A GKI által szerdán közölt, a létminimum alatt élő emberek számára vonatkozó adat – ahogyan írják is – a konjunktúra csúcsán megállapított szám, ugyanakkor az közelmúltból rosszabb adatok is napvilágot láttak: : a Policy Agenda 2018-as számítása alapján például akkor a lakosság harmada, vagyis 3,3 millió ember élt a létminimum szintje alatt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ben beszüntette a létminimum értékének közzétételét, azóta a Policy Agenda a saját becsléseire hivatkozva minden évben közzéteszi azt. A KSH akkori becslése szerint 2010-ben a létminimumértékek alatt 3 705 300 fő élt.
A GKI felhívta a figyelmet arra is, hogy míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Ezek legtöbbje a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint – tették hozzá.
(MTI)
