A vasárnapi tartományi választások részeredményei arról tanúskodnak, hogy a függetlenségpárti erők többséget szereztek a katalán parlamentben, írja a BBC.
A szavazatok csaknem teljes feldolgozottsága alapján a függetlenségpárti erők 74 helyet érdemeltek ki a 135 fős parlamentben.
A pillanatnyi állás szerint a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) 33, az Együtt Katalóniáért (JxCat) 32, a Népi Egység (CUP) pedig 9 mandátumra számíthat. Azaz a függetlenségért küzdő pártok 4-gyel növelték a mandátumaik számát az előző ciklushoz képest.
🗳️ DIRECTO | Frente a 2017 y en un entorno de una gran abstención, los únicos partidos que suben en votos son PSC (+42.000) y Vox. El bloque independentista retrocede más de 600.000 sufragios, Cs cede más de 900.000 y PP, 77.000 #Elecciones14F #resultados https://t.co/HArJSG6znf pic.twitter.com/94jFbePRJG
— EL PAÍS (@el_pais) February 14, 2021
Pere Aragonès, az ERC képviselője, a katalán parlament eddigi elnöke úgy nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, hogy a katalán nép szólt, a függetlenségpártiak pedig többséget szereztek a parlamentben, tehát itt az idő arra, hogy a 2017-es függetlenségi népszavazás eredményéről ismét tárgyalások induljanak.
Az El País híroldal összesítése szerint az ERC-vel megegyező számú, azaz 33 képviselője lehet az unionista Katalán Szocialista Pártnak (PSC) is. A PSC ezzel megkétszerezte a mandátumai számát a 2017-es választásokhoz képest, mintegy 20 éve nem szerepeltek ilyen sikeresen.
Ez nagy siker a madridi kormányfő, Pedro Sánchez számára, aki vállalt némi kockázatot az egészségügyi miniszteri posztról e kampány kedvéért lemondó és egyelőre rendkívül népszerű Salvador Illa indításával. A vasárnapi eredmények történelminek mondható sikert hoztak a baloldalnak: a törvényhozás csaknem 60%-át teszik a szocialistáktól, az ERC-én át az antikapitalista és függetlenségpárti CUP-ig.
A szocialisták madridi koalíciós partnere, az Unidas Podemos által támogatott helyi koalíció, az Ada Colau barcelonai polgármester nevével fémjelzett En Comú Podem (ECP) megtartotta 8 képviselőjét. Ez azért is fontos, mert egy ennél rosszabb eredmény meggyengítette volna a Podemos és vezetője, Pablo Iglesias pozícióit a kormánykoalícióban, ahol több ügyben is vitában áll a szocialistákkal, gazdaságpolitikai kérdésekben éppúgy, mint a katalán konfliktus kezelésében és az elmúlt években megrendült legitimációjú monarchia szerepének megítélésében.
Ugyanakkor a szélsőjobboldali Vox párt először juthat be a katalán parlamentbe 11 mandátummal, a 2017-es választásokon legjobban teljesítő, akkor még 36 képviselői helyet szerző politikai erő a Ciudadanos (C’s, Polgárok) pedig összeomlott: mindössze 6 mandátumra számíthat.
Az MTI szerint a szavazás sok helyen két órás késéssel kezdődött, mert a szavazatszámláló bizottságba kisorsoltak közül többen nem jelentek meg, így póttagokra volt szükség. A feladatra kijelölt 82 ezer emberből 34 ezren kértek felmentést a járványhelyzet miatt, a központi választási bizottság (JEC) 22 ezer esetben megadta ezt az engedélyt. Azok viszont, akik jóváhagyás nélkül maradtak távol, a jogszabályok szerint pénzbírságra és szabadságvesztésre is számíthatnak.
A szavazást rendkívüli egészségügyi óvintézkedések mellett rendezték meg a szokásosnál jóval több szavazóhelyen, hogy így csökkentsék a létszámot egy-egy helyszínen.
A választáson végül a szavazásra jogosultak 53 százaléka jelent meg. Az alacsony részvétel a jelentékeny motivációjú pártoknak kedvezett.
(MTI, Reuters, BBC, El País, Index, Mérce)
