A napokban fogadta el az Európai Parlament és az Európai Tanács azt a rendeletet, amely a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásait ellensúlyozását célzó uniós újjáépítési csomag létrehozásáról szól, és amely Magyarország számára mintegy 5472 milliárd forintnyi támogatást jelent. Ennek lehívását konkrét feltételekhez kötik: a kormánynak a következő hetekben be kell nyújtania egy úgynevezett nemzeti reformtervet, Magyarország újjáépítésének programját, de ehhez a dokumentumhoz csatolnia kell egy mellékletben a társadalmi partnerek, így például az önkormányzatoknak, szakszervezeteknek és civil szervezeteknek a véleményét is – ez azonban, mint az az utóbbi napok híreiből is kiderült, mindeddig nem történt meg.
Sőt, a kormány „ezt a tervet még a saját 133 bátor országgyűlési képviselőjének sem mutatta be a parlamentben; nem hozták be parlamenti vitára” – hívta fel a figyelmet Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő mai online sajtótájékoztatóján, hozzátéve: a kormány nem küldte meg a részletes programjavaslatokat és a „költési tervet” sem.
Miközben az Európai Uniónak azt nyilatkozták, hogy széleskörű társadalmi párbeszéd zajlik Magyarországon, Ujhelyi szerint a magyar kormány egyelőre csak „elbábozza” azt, hiszen az elképzeléseikről szóló tervnek eddig mindössze egy 13 oldalas „fércmunkája” ismert, amelyet ráadásul a kormány pályázati honlapján „dugtak el” a széles nyilvánosság elől.
A képviselő emlékeztetett: más tagállamokban mindeközben már valóban széleskörű konzultáció zajlik a nemzeti tervek tartalmát illetően.
Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is megtörténjen, Ujhelyi és Karácsony Gergely főpolgármester közös levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A levélben felhívják a figyelmét többek közt az egyeztetésből kihagyott magyarországi civilek felháborodására is: mint arról a Mércén is beszámoltunk, február 9-én 33 civil szervezet fordult a kormányhoz, azt kérve, vonják be őket is az EU-s források elköltésének megtervezésébe. Az aláíró szervezetek tábora később 51-re bővült, illetve a Magyar Szakszervezeti Szövetség is érdemi konzultációt sürgetett. Emellett a napokban fény derült a kormányzat településfejlesztési terveire is, melynek tanúsága szerint Budapest csupán a neki járó EU-s források 20 százalékának elköltéséről dönthet a következő 7 éves költségvetési ciklusban, erről azonban szintén nem zajlott előzetes egyeztetés.
A politikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy bár a kormány jelentős, 420 millió eurós összeget szán a felsőoktatásra az EU-s alapból, ami alapvetően üdvözlendő,
ugyanakkor aggasztó, hogy ezt azután teszi, hogy elkezdte felszámolni az egyetemek jelenlegi, állami fenntartású struktúráját, az új, alapítványi rendszerben pedig a közpénz elveszti közpénz jellegét, ami kizárja a források átláthatóságát és nyilvános ellenőrizhetőségét.
Az MSZP EP-képviselője mai sajtótájékoztatóján rámutatott arra is, hogy a magyar kormány azzal „zsarolta végig” az egyetemi vezetőket, hogy csak akkor kapnak majd az újjáépítési forrásokból, ha „behódolnak” és jóváhagyják az alapítványi struktúraváltásokat.
„Na, ez a zsaroló magatartás nem illik bele a társadalmi párbeszédbe, az a pénzköltés nem lesz biztonságos, ahol szűk és fideszes érdekek mentén kinevezett kuratóriumok döntenek majd fejlesztések és káderek kifizetése kapcsán”
– fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve:
ha a kormány nem veszi komolyan a rendeletileg előírt követelményeket, azzal hónapokat vagy akár fél évet is csúszhat a források lehívása, ami súlyos nemzeti kárt okozhat.
Ujhelyi és Karácsony mindezek fényében azt kéri a bizottság elnökétől, részletesen vizsgáltassa ki, folytatott-e társadalmi párbeszédet a kormány, illetve azt is, hogy valóban a legfontosabb célokra fordítják-e a forrást.
A teljes levél itt olvasható el:
