„Tömegkezelési” ismeretekről szóló kiképzésben részesítette korábban az Európai Unió a mianmari rendőrséget, amely most erőszakkal lép fel a február eleji katonai puccs után utcára vonuló demokráciapárti tüntetőkkel szemben. A hírt közzétevő Guardian szerint az EU által finanszírozott tréningprogram célja a mianmari rendőrség modernizációjának elősegítése volt a nemzetközi jó gyakorlatok jegyében.

A 2012-ben indult Mypol program nemcsak kiképzéssel de felszereléssel támogatta a dél-kelet-ázsiai ország rendőrségét.

A lap arról is ír, hogy a képzésben résztvevő szakosodott rendőri egységek az elmúlt hetekben részt vettek a demokráciapárti tüntetők elleni fellépésekben is, amelyek már halálos áldozatokkal is jártak. Nemzetközi megfigyelők szerint a rendőrség vízágyúval, gumilövedékekkel és éles lőszerekkel is fellépett a békés tüntetőkkel szemben. A vádak hatására az EU múlt héten felfüggesztette a programot.

A Guardiannak nyilatkozó unió forrás szerint a Mypol keretében egy olyan útmutató összeállítása történt, amely rendőri tömegkezelés jó gyakorlatait foglalta össze. A hivatalnok szerint az uniós kiképzők már korábban is konfliktusba kerültek a mianmari rendőrséggel, ugyanis utóbbi a defenzív taktikákon túl offenzív, támadó jellegű taktikákat is szeretett volna az útmutatóba foglalni, ezt azonban az EU-s fél elutasította. Ugyanis az uniós szabályok megtiltják, hogy tömegek feloszlatására, elnyomására alkalmas praktikákat osszanak meg olyan kontextusban, ahol fennáll az emberi jogok megsértésének veszélye.

A forrás a lapnak úgy nyilatkozott, hogy nem tudhatjuk, a kiképzés előtt nem a jelenleginél brutálisabb lett volna-e a mianmari rendőrség fellépése.

Független jogvédő aktivisták azonban ennél kritikusabban látják a helyzetet.

A brit Burma Campaign UK igazgatója, Mark Farnamer szerint a mianmari rendőrség a hadsereg ellenőrzése alatt áll, és maga is részt vett jogsértésekben, többek között a rohingya kisebbség ellen elkövetett népirtásban. A jogvédő szerint ennek „vörös vonalnak” kellett volna lennie az EU számára, amikor a kiképzési támogatás odaítéléséről döntött.

A dél-kelet-ázsiai országban azóta tartanak a nagyszabású utcai demonstrációk, hogy február elsején a mianmari haderő, a Tatmadaw átvette a hatalmat a választott civil kormányzattól, annak legfontosabb vezetőit, köztük Aung Szan Szú Kji kormányfőt pedig hamis vádakkal őrizetbe vette.

A Tatmadaw két évtized katonai diktatúra után, a 2000-es és 2010-es évek fordulóján kezdett fokozatos hatalommegosztásba az addig házi őrizetben tartott Aung Szan Szú Kji mozgalmával, a többségi bamár etnikai csoport nevében fellépő, nacionalista NLD-vel.

Ugyanakkor teljes hatalomátadásról szó sem volt,

a 2008-as alkotmány a törvényhozás mandátumainak negyedét automatikusan a hadseregnek adja, ezzel ellehetetleníti bármilyen alkotmánymódosítást. A haderő emellett a védelmi és belügyi tárcák, illetve a gazdaság legfontosabb szektorai fölött is megtartotta kontrollját. 2012-re az új főváros, Nepjida építése is befejeződött, amely egy erődként biztosít fizikai védelmet a hadseregnek.

Sőt az alkotmány azt is lehetővé teszi, hogy vészhelyzet esetén a hadsereg jogszerűen a kezébe vegye a hatalmat, a vészhelyzet meghatározását pedig a hadsereg kezében hagyja.

A Tatmadaw és Aung Szan Szú Kji viszonya sosem volt feszültségektől mentes, a hírek szerint a kormányfő egy éve nem is hajlandó fogadni a hadsereg vezetőjét, Min Aung Hlaing tábornokot. Ugyanakkor az ország perifériáin élő etnikai és vallási kisebbségek háttérbe szorításában mindkét fél egyet értett, és a rohingyák ellen elkövetett atrocitások sem okoztak töréspontot.

A tavaly novemberi választásokon ugyanakkor Szú Kji pártja növelni tudta öt évvel korábban megszerzett többségét, a hadsereg érdekeit képviselő párt pedig még inkább visszaszorult. A viszony azóta mérgesedett el végérvényesen, Hlaing tábornok több alkalommal is választási csalásokkal vádolta a kormányt, a mostani hatalomátvételt is hivatalosan ezzel indokolta.

Az Egyesült Államok és az EU is elítélték a puccsot, még ha korábban ők is együttműködtek a demokratizálódni látszó hadsereggel. A népirtásokkal vádolt Tatmadaw legnagyobb fegyverellátói egyébként Kína, India és Izrael.