Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Háromszázan maradnak munka nélkül, ha az állam nem veszi át a fővárosi kéményseprőcéget

Ez a cikk több mint 1 éves.

Csoportos létszámleépítést jelentett be kedden online  sajtótájékoztatón a főváros a Fővárosi Kéményseprőipari Nonprofit Kft.-nél(Főkétüsz), miután a városháza Budapest rossz anyagi helyzete miatt a tervezettnél előbb átadja a lakossági kéményseprés feladatát az államnak – adta hírül az MTI.

Az önkormányzati cég azért válik meg 283 dolgozójától, mert fő feladata, azaz a lakossági kéményseprés május elsejével átkerül a katasztrófavédelemhez – erről Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes beszélt. Közölte, a cégnek jelenleg összesen 321 alkalmazottja van, és reményeik szerint a 283 elbocsátandó munkavállaló száma csökkeni fog, ugyanis 12 dolgozónak már egyéb új munkaszerződéses jogviszonyt ajánlott fel a cég.

Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes emlékeztetett, hogy a kéményseprés államosításáról szóló döntést 2015-ben hozta meg a kormány, és 2016 júliusa óta az ország nagy részében a katasztrófavédelem látja el a lakossági kéményseprési feladatokat. Az önkormányzatoknak ezt követően volt lehetőségük arra, hogy a közszolgáltatási szerződéseiket a cégeikkel legkésőbb 2024-ig fenntartsák, és ezzel élt is a fővárosi önkormányzat.

A BM OKF Gazdasági Ellátó Központ 2016 júliusa óta a katasztrófavédelem kijelölt kéményseprőipari szerve, közfeladatként végzi a kéményseprést. A természetes személyek ingatlanában, társasházakban és lakásszövetkezeti házakban működő több mint kétmillió égéstermék-elvezetőt magába foglaló ellátási terület folyamatosan növekszik. Várhatóan 2025-re a lakossági szektorban az ország valamennyi településén a katasztrófavédelem veszi át a kéményseprőipari feladatokat.

A fővárosi önkormányzat azonban tavaly kezdeményezte a Belügyminisztériumnál, ogy 2,5 évvel korábban kerüljön át a katasztrófavédelemhez a lakossági kéményseprés, mert az elmúlt egy év „jelentősen rossz hatással volt” a főváros adóbevételeire.

Javasolták a tárcának, hogy a feladattal együtt a dolgozóknak munkát adó Főkétüszt is vegye át térítésmentesen, de ettől elzárkóztak – mondta Tüttő Kata.

Tavasszal A kéményellenőrzések veszélyhelyzet miatti szüneteltetése alatt a fővárosi kéményseprők a rászorulók ellátásában veTTek részt. Kép ForrásA: Főpolgármesteri Hivatal

Kiss Ambrus szerint az elbocsátási folyamat bármikor megállítható lenne, csak egy jelzés kell a Belügyminisztériumtól, hogy él a fővárosi önkormányzat felajánlásával, és átveszi a Főkétüszt. Így jogfolytonos maradna a munkavállalók foglalkoztatása – mondta, hozzátéve: bíznak abban, hogy az állam az elbocsátandó emberek jelentős részét átveszi a kéményseprési feladatok ellátására.

A fővárosi kéményseprési feladatok évi kétmilliárd forintba kerülnek, ebből 400 millió az állami finanszírozás, a fennmaradó részt a fővárosi önkormányzat viselte – indokolta Tüttő Kata, hogy miért döntött a feladatátadás előrehozása mellett a főváros.

Kiss Ambrus közölte: a főváros döntött arról, hogy létrehozzák a „munkába elhelyezés” bizottságot, amelybe meghívják a szinte folyamatosan új munkavállalókat kereső cégeik képviselőit.

Kovács Balázs, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, május elsejétől a Főkétüsz folytatja majd országosan, gazdálkodó szervezeteknek végzett piaci szolgáltatását. Közölte azt is, hogy a csoportos létszámleépítéssel érintett dolgozók átlagéletkora 44 év.

A kéményseprés államosításának történetét 2016-ban Diószegi-Horváth Nóra járta körül a Mércén, pontosabban az akkori Kettős Mérce Blogon.

(MTI)