A részecskeszennyezés határtértéket meghaladó koncentrációja miatt már 2009-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, majd 2018. októberében keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságán, miután elégtelennek ítélte meg a hatóságok intézkedéseit az eltelt idő alatt. Ma, 2021. február 3-án pedig a bíróság meghozta ítéletét:

Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat.

A Bizottság szerint az alábbi okokból sértette meg Magyarország a légszennyezettséggel kapcsolatos uniós irányelveket:

• egyrészt 2005-től Budapest térségében és a Sajó-völgyben, másrészt 2011-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében a levegő szennyezettsége meghaladta az uniós elvekben meghatározott napi határértéket
• 2010-től Magyarország nem teljesítette annak biztosítására irányuló kötelezettségét, hogy a szóban forgó határérték
  túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen

A bíróság ítélete ezeket megerősítette.

A bíróság tehát nemcsak azt állapította meg, hogy Magyarországon a levegőminőség túl alacsony, hanem azt is, hogy Magyarország levegőminőség javítását célzó intézkedései nem megfelelőek, mivel nem jelölik meg a levegőminőség tervezett javulását és annak határidejét.

A levegőben található szennyező részecskéknek (melyek fő összetevői a szulfátok, a nitrátok, az ammónia, a nátrium-klorid, a szén, az ásványi maradékok és a víz) való tartós kitettség növeli a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések és a tüdőrák kockázatát.