Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarának szenátora ügyrendi szabálysértésre hivatkozva panasszal élt és beadványban kéri Rovó László rektort, hogy megismételjék a modellváltásról szóló ülést, írja a Szeged.hu. Az információt a Veritas Virtus Libertas önszerveződő polgári csoport is megerősítette Facebookon.
BRÉKING!
🟥⬜️🟥⬜️🟥⬜️🟥SZAJBÉLY MIHÁLY BEADVÁNYBAN KÉRI A SZENÁTUSI ÜLÉS MEGISMÉTLÉSÉT ROVÓ LÁSZLÓTÓL!
ÜGYRENDI…
Közzétette: VVL – Veritas Virtus Libertas – 2021. február 1., hétfő
„Írásbeli panaszt adtam be amiatt, hogy a szenátusi ülésen ügyrendi szabálysértések történtek. Azt kérem, hogy újra hívják össze a szenátust, semmisítsék meg a pénteki határozatot és legyen új szavazás erről a kérdésről”
-nyilatkozta a professzor a Szeged.hu-nak.
A lap kérdésére a professzor azt is elmondta, hogy a teljes egyetemi szenátus megkapta a beadványát, valamint elküldte Dömötör Máté főigazgatónak is. Emellett az idő rövidségére hivatkozva arra kéri Rovó László rektort, hogy lehetőség szerint 24 órán belül válaszoljon a beadványra.
„Az alapítványi átmeneteket minden egyetem esetében külön törvénybe foglalja a parlament, arról az országgyűlés is szavaz, a törvénykezési munka nyilván gyorsan megkezdődik, így szükséges lenne az ülés mielőbbi összehívása”
-mondta Szajbély Miklós a lapnak.
Azt is elismerte: nem tudja előre megmondani, mi lesz az egyetem vezetésének reakciója, mikor, mit és milyen gyorsan reagálnak majd.
Ahogyan arról a Mércén mi is beszámoltunk: az SZTE szenátusa botrányos ülésen fogadta el az egyetemi modellváltásról szóló beadványt. miközben a hallgatók és az oktatók is jelentős tiltakozásnak adtak hangot, valamint a város polgármestere, Botka László is.
A Veritas Virtus Libertas egyetemi csoport nem sokkal a szenátusi ülés vége után Facebookján megosztotta az esemény utolsó tíz percét, amelyen jól látható és hallható, mennyire kaotikus módon fogadták el az eredményt (29 igen, 19 nem, 2 tartózkodás – összesen hatan tagadták meg, hogy a karuk utasítása, vagy korábbi ígéretük szerint nemmel szavazzanak, velük megfordult volna az eredmény.)
A felvételen Rovó László rektor szavazásra bocsájtotta, hogy a két előterjesztés közül melyikről szól a végső szavazás. Szajbély professzor szót kért, ám nem kapott jogot hozzá. Ezután a rektor bejelentette, hogy még nem a végszavazást folytatják le, majd a jogi osztály képviselője átvette tőle a szót és közölte, hogy az SZMSZ szerint ha az első, lényegi garanciák nélküli előterjesztés többséget kap, akkor a második előterjesztésről szavazni már nem kell.
A felvételen jól hallható tehát, hogy a rektor és a jogi osztály képviselője sem értett egyet abban, hogy ez valóban a végszavazás-e. Később az alternatív javaslatot jegyző, a modellváltásra garanciákat kérő Szajbély szenátor is megszólalhatott röviden, eddigre azonban a modellváltási szavazás már megtörtént.
Az egyetemek modellváltásával kapcsolatos elégedetlenség újabb hulláma január 7-én csapott fel, amikor a Magyar Narancs megírta, hogy – a Budapesti Corvinus Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem példájára – alapítványi fenntartásba kerülhet a Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem mind a négy orvos- és egészségtudományi egyetemmel együtt. Később kiderült, hogy a Pécsi Tudományegyetem is hasonló sorsra juthat. A Pannon Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása pedig már decemberben átadásra került „Pannon Egyetemért Alapítvány” részére.
Az alapítványi modell értelmében az intézmények élére kinevezett kuratóriumok akár teljhatalmat is kaphatnak az egyetemi irányítás fölött, az egyetemi szenátusok jogköreit erősen leszűkítve: a szenátustól elveszik a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos jogköreit. A kuratóriumokba pedig több esetben is kormánytagokat, illetve Fidesz-közeli embereket neveznek ki.
Az SZTE-t irányító kuratórium tagja lesz például Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.
Az így kialakított egyetemeket továbbra is az állam fogja finanszírozni, de az államtól a fenntartói jogot az alapítványok kezébe helyezik át. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumok rendelkeznek majd azintézmények költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terve fölött.
