Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kitoloncolás, megfigyelés, kínzás: az év eleje óta legkevesebb 87 ember hunyt el a földközi-tengeri hullámsírban

Ez a cikk több mint 3 éves.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tegnap arra szólította fel a világ országait, hogy a földközi-tengeri térségben induljanak újra a mentőakciók. A bejelentés azután született, hogy a héten viharba került és elsüllyedt egy mentőcsónak, 43 menekült pedig vízbe fúlt.

A nyugat-afrikai menedékkérők bárkája kedden éjjel került viharba, és süllyedt el a Földközi-tengeren. Ez az első nagyobb hajótörés az idén.

Csak 2021 első három hetében már 87 ember vesztette életét a Földközi-tengeren, áll a MissingMigrants oldal tudósításában. Ugyanakkor az elhunytak valós száma sokkal magasabb is lehet. Tavaly 1200 ember lelte halálát a Földközi-tenger hullámsírjában, a legtöbbjük a központi tengerszakaszon. Az elmúlt hat esztendőben pedig húszezren vesztették életüket, amikor Afrikából Európába kívántak eljutni.

Az ENSZ fölszólítása különösen az Európai Unió tagországait érinti, hiszen a varsói székhelyű  Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) az utóbbi években drónokra cserélte a Földközi-tengeren szolgáló hadi- és mentőhajóit.

A tavaly 460 millió euróból gazdálkodó európai szervezet 2019 márciusától kezdődően jár el oly módon, hogy az Európai Unió fő tengeri missziója, a Sophia keretében kivonja a hajóit az olyan vizekről, ahol a legtöbb menekültbárka süllyed el. Noha a Sophia küldetése elsősorban nem az volt, hogy felkutassa a túlélőket és megmentse a viharba került lélekvesztőket, a nemzetközi és az uniós jog értelmében köteles volt segítséget nyújtani a bajba jutott hajóknak.

Ugyanakkor a drónokra való áttérés egyértelműen a menekültek cserbenhagyása.

Noha a Frontex 2019-ben még tagadta, hogy drónokkal vizsgálódnának, a tavalyi év során azonban már az is kiderült, hogy a Frontex az Airbus és a harcászati eszközöket gyártó izraeli Elbit Systems céggel kötött szerződést a drónok beszerzésére. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a tengerszakasz megfigyelésére katonai drónokat vetettek be.

Wim Zwijnenburg, a holland Pax békeszervezet vezetője úgy fogalmazott, hogy az európai döntéshozók „technológiai fétise” aggasztó:

„Megannyi kameraszem pásztázza az eget, ugyanakkor nincsen segítő kéz a tengeren” – nyilatkozta a Guardiannek.

A Frontex ellen amiatt is vizsgálódtak, mert – a nemzetközi jogot megsértve –ahelyett, hogy segítséget nyújtottak volna a menekülteknek, az Égei-tengeren rakták ki őket, hogy a török parti őrségre bízzák az életüket.

Időközben pedig bizonyossá vált, hogy az Európai Unió felfüggeszti a parti őrségért felelős szolgálatát.

A most elhunyt 43 menekült közül egy guineai férfival már hónapok óta tartotta a kapcsolatot az Infomigrants oldal.

A 18 éves Souleymane 2018-ban érkezett Líbiába, s azóta kétszer került börtönbe amiatt, mert megpróbált Európába jutni, de a líbiai parti őrség feltartóztatta.

Souleymane arról is beszámolt múlt márciusban, hogy a börtönben megkínozták.

A koronavírus-járványt megelőzően is rettenetes állapotok uralkodtak a líbiai menekülttáborokban. Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet arról számolt be még 2019 márciusában, hogy a Tripoliban található Szaba menekülttáborban csak minden 2. és 3. nap kapnak enni a menekültek.

Souleymane a harmadszori menekülési kísérlete alkalmával hunyt el január 19-én valahol a Földközi-tengeren.

 

(Euronews, MissingMigrants, Guardian, New York Times, Spiegel, Mérce)