Megtagadta egy német bíróság, hogy kiadja Lengyelországnak, mert érvelésük szerint nem biztosított a méltányos bírói eljárás. A karlsruhei másodfokú bíróság egy fiktív számlák gyártásával és lengyelországi adóvisszatérítés jogosulatlan felvétele  miatt Varsó európai elfogatóparancsot adott ki, erről döntöttek úgy most a németek,, hogy nem teljesítik, erre ez a második eset a jogszolgáltatásukban.

A lengyel Rule of Law blog beszámolója szerint a bíróság indoklása szerint semmi sem biztosítja, hogy a jobboldali-konzervatív kormány által felborított bírói rendszer Lengyelországban a jogállam szabályainak megfelelő, méltányos eljárást tudna lefolytatni az ügyben. A bírói tanácsok ugyanis az országban értékelésük szerint nem függetlenek a kormányzattól, a bíróknak számos kormányzati zaklatással és visszaéléssel kell szembenézniük.

A bűntettekkel kapcsolatban a német ügyészség 2020 augusztusában emelt vádat. A karlsruhei bíróság egyszer, 2020 novemberében már megtagadta a kiadatást, most másodfokon is ez történt. A mostani döntés alapján a vádlott a teljes eljárást és a büntetést is Németországban fogja megkapni.

Ez nem az első eset, hogy egy másik tagállam megtagadja az európai elfogatóparancs körében kért kiadatást Lengyelországtól. Korábban augusztusban egy ugyancsak németországi, nürnbergi bíróság döntött így, 2018-ban pedig egy írországi ügyben is megtagadták a helyi hatóságok Artur Celmer lengyel állampolgár kiadatását.

Mindhárom ügyben jelentős szerepet játszott az a körülmény is, hogy a vádlott jogi képviselőitől megtagadták az ügyre vonatkozó, lengyelországi adatokba való beletekintés jogát. Az ír bíróság külön kiemelte, hogy az EU 2017 decemberében 7-es cikkes eljárást indított Lengyelország kormánya ellen, éppen a jogállami követelményekben fellelhető hiányosságok miatt.

Az EU egyes tagállamai egy jogállami ajánlást követve kétlépcsős folyamatban döntik el, kiadható-e egy személy az állampolgársága szerinti országba. Az elsőben minden parancs után megvizsgálják, hogy a kiadatást kérő ország jogrendje az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság követelményei szerinti bírói rendszert tart-e fenn, majd megnézik, hogy az adott, kiadatást érintő ügyben vannak-e garanciák arra, hogy méltányos bírói eljárásban részesül az érintett személy.

Akkor kerül sor az elfogatóparancs megtagadására, ha a bíróság mindkét lépcsőn úgy találja, hogy a követelmények nem teljesülnek.

Lengyelországhoz hasonlóan az Európai Parlament Magyarországgal szemben is elindított 7-es cikkelyes eljárást a jogállamiságunkról szóló Sargentini-jelentés kapcsán. Arra azonban, hogy ennek az európai elfogatóparancsok intézésére is lenne kihatása, most született megfelelő bizonyíték.

A 2015-ben hatalomra került jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság pártja Lengyelországban nemzetközi kritikák tárgya lett amiatt, hogy a bírói kar összetételét önkényesen és egyoldalúan változtatta meg. 2018-as, a legfelsőbb bíróságot érintő, 65 év feletti bírák kényszernyugdíjazásáról szóló terveiket ugyan abban az évben még feladták a kormányban, tavaly január végén azonban olyan törvényt fogadott el a lengyel törvényhozás, amely jelentősen korlátozná a bírók vélemény-nyilvánítási és gyülekezési jogait, és így valószínűleg EU-s normákba is ütközik.