„Emelniük kell a liszt árát a malmoknak januárban, különben nem biztosítható a működésük” – ismerteti Lakatos Zoltánnak, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatójának a Világgazdaságnak adott interjúját a Privátbankár.

Lakatos Zoltán a lap hétfői számában kifejtette: már 66 ezer forintnál is magasabb egy tonna jó minőségű búza ára, a jelenlegi lisztárak viszont csak 56 ezer forintos búzaárat fedeznek. Mivel hónapok óta ennél drágább a kenyérgabona, a malmok 7-10 százalékos áremelésre kényszerülnek.

Megítélése szerint míg a tervezett mértékű emelés a malomipar átadási áraiban nem  több kilogrammonként 6-7 forintnál, addig az emberek sokkal inkább meg fogják érezni a drágulást.

„A liszt előállítási költségeiből a búza beszerzési árára 75-80 százalék jut. Áremelés nélkül nem bírná ki az iparág ezt az évet, ha pedig tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet” – mondta el Lakatos.

A jelenlegi áremelkedés hátterében alapvetően a hazai és az európai búzatermés áll: a súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár eleji esős periódus sem a termés mennyiségének, sem a minőségének nem tett jót: a mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában szokásos 65-70 százalékos aránya 2020-ban 30 százalék körül alakult.

Ez a hozzávetőlegesen 1,5 millió tonna étkezési minőségű gabona is elegendő lenne ahhoz, hogy meglegyen a lisztalapanyag, hiszen a magyarországi malmoknak 1,2-1,3 millió tonnára van szükségük az őrlésre. Az európai hiány azonban felfokozta az exportkeresletet.

A liszt árának emelkedése, s ennek következtében a kenyér és a péksütemények drágulása amiatt is különösen fájó, hiszen az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi elemzése szerint a magyar háztartások uniós összehasonlításban sokat költenek élelmiszerre: kiadásaik közel egyötödét teszik ki, míg az uniós átlag csak 13 százalék.

Az utóbbi időszakban több alkalommal és emelkedett a liszt és a kenyér ára: tavaly januárban az alapanyag-, energia- és munkabérköltségek emelkedése, valamint az afrikai sertéspestis-járvány megelőzésével kapcsolatos intézkedések miatt drágult a kenyér, december második felében pedig amiatt, mert  a nagyobb európai termelőországokban – például Franciaországban – jelentős volt a termeléskiesés. A hvg.hu összesítése szerint az elmúlt két-két és fél év alatt 25 százalékkal drágult a kenyér.

(MTI)