Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A gyűlöletbeszéd-törvény szigorítását fontolgatja a német törvényhozás a Capitolium ostroma után

A közösségi média szabályozások jelentős törvényi szigorítása lenne szükséges több, a nagykoalícióhoz tartozó német Bundestag-képviselő szerint is az országban. A december 6-i, washingtoni események, az azokhoz vezető Trump-féle hergelés, és a következmények közé számító felfüggesztése, majd letiltása Twitteren Helge Lindh szociáldemokrata német képviselő szerint felveti, Németország kormányzata mit tehet annak érdekében, hogy egy ilyen helyzet ne ismétlődhessen meg náluk is.

„Ha folyamatosan vitákban vonod kétségbe a demokráciát, ha folyamatosan negatív beszédet, gyűlöletbeszédet terjesztesz a demokrácia intézményei ellen, akkor egy nap az emberek úgy fogják gondolni, ez a fajta demokrácia nem is elfogadható, elveszítik a bizalmukat benne, és ezért így reagálnak. Ez folyamatos ösztönzés erre. Ha folyamatosan negatív színben gyalázza valaki ezeket az intézményeket, így támadja őket verbálisan … akkor egy nap egy csoport szó szerint is megtámadja őket.”

fejezte ki Lindh aggodalmát az angol nyelvű, közszolgálati Deutsche Wellének. Hozzátette, szerinte a szövetségi kormány jelenleg „nem tesz eleget azért”, hogy egy ilyen helyzetet meg tudjon akadályozni.

Miközben a képviselő maga is számos alkalommal lett halálos fenyegetések célpontja, éppen 2020 júniusában a Bundestag már egyszer elfogadott egy gyűlöletbeszéd-törvényi szigorítást. Ennek értelmében a közösségi médiaszolgáltatók kötelesek átadni a kirívó gyűlöletbeszédet tartalmazó hozzászólásokat és üzeneteket írók összes személyes adatát a német szövetségi bűnügyi rendőrségnek. Christine Lambrecht CDU-s igazságügyminiszter akkor úgy érvelt, ezzel a törvénnyel „gyökerestől irtják ki” Németországban „az intézmények aláásására szolgáló” környezetet.

A törvény azonban máig sem jogerős, mert Frank-Walter Steinmeier német államfő visszadobta azt tavaly nyáron a törvényhozásnak. Arra hivatkozott, hogy a német Alaptörvény (Grundgesetz) egyértelműen kimondja, minden állampolgár jogosult adatai védelmére és a magánélete tiszteletben tartására. A törvényt így most a német alkotmánybíróság vizsgálja.

A Capitoliumnál történtek most azonban a jogos, és az államelnök által is kefejezett aggodalmak ellenére is politikai erővel ruházhatja fel a törvény eredeti megalkotóit. Thorsten Frei CDU-s képviselő például a Rheinische Post kérdéseire válaszolva ugyancsak úgy nyilatkozott, „A Capitolium elleni támadás megmutatja nekünk a közösségi médiaplatformok valódi hatalmát, és annak nagyaságát.” Ezért szerinte a törvény elfogadása mindennél sürgetőbb feladat lenne Berlinben és az alkotmánybíróságnak sem kellene ez elé akadályt gördítenie.

Helge Lindh is emlékeztetett, fölösleges demokratikus alapjogokat emlegetni olyan poltikai erők számára, amelyek maguk is szélsőjobboldaliak tehát nem igazán hisznek szerinte az alapvető jogokban. Hozzátette, szerinte „Berlinben is megtapasztalhattunk már egy ‘mini Capitoliumot‘, amikor a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak párt behívta jó pár szélsőjobbos szimpatizánsát a Bundestagba. Ez lényegében ízelítő abból, ami még ezek után várhat ránk.”

Augusztusban az egyik, nagyszabású, koronavírus-korlátozások elleni tüntetésen a demonstráló tömeg például már megrohanta a régi Reichstag-épület lépcsőit Berlinben, amikor pedig novemberben a képviselők éppen az új „fertőzés elleni védelmi törvény” vitáját tartották, néhány szélsőséges ismét bejutott az épületbe és ott kezdte el fenyegetni a képviselőket.

A vita újraindulása Németországban jól jelzi, hogy – amint arra egyes amerikai újságírók már régebben figyelmeztettek – a támadás, amit a Capitolium rendőrsége is átengedett, jogalapot szolgáltathat mind a szólásszabadság alapelvek átvizsgálására, de, ami ennél sokkal lényegesebb kérdés, arra is késztetheti a nyugati kormányokat, hogy általában véve az „ideológiailag motivált politikai csoportok” keményebb korlátozásába és megfigyelésébe kezdjenek.

Joe Biden megválasztott amerikai elnök például a támadások után vetette fel, – pártállásra, vagy ideológiára való tekintet nélkül kell a nemzetbiztonságnak sokkal szorosabban fognia az „ideologikus csoportosulásokat” a történtek után. Biden baloldali kritikusai ennek kapcsán attól tartanak, hogy a szélsőségek elleni fellépés ürügyén az elnök a Black Lives Matter és a teljesen békés baloldali szakszervezeti mozgalom elleni fellépésre is alkalmas új törvényt szorgalmazhat a jövőben.