Frissítés (20:00):
Közös közleményben reagáltak a LIGA szakszervezetek a minimálbér tárgyalások mai sikertelenségére. A független szakszervezeteket tömörítő szerv úgy fogalmaz:
„A megegyezés hiánya nagyon rossz hír a minimálbérből élők számára, akiknek jövedelme a hivatalosan mért infláció feletti ütemben értéktelenedik el.”
Hozzáteszik azt is, a szakszervezetek jelentős engedményt tettek a megállapodás érdekében. Belementek volna a reálérték megőrzésébe a minimálbéres körben, feltéve, hogy a munkáltatók hajlandóak elfogadni a minimálbérek további emelését még a jövő évben, ha ezt az infláció gyorsulása vagy a gazdasági teljesítmény javulása indokolja.
Azonban a munkaadói oldal még a minimálbér reálértékének a megőrzéséhez is állami támogatást vár (a bérjárulék csökkenés formájában), annak ellenére, hogy az infláció növekedése a munkaadók bevételeit is növeli.
„Azt is ellenzik a munkaadók képviselői, hogy előre elkötelezzék magukat a gazdasági teljesítmény javulásából származó többlet eredmény megosztására a munkavállalókkal, vagy legalább a minimálbéresekkel.”
A szakszervezetek megjegyzik, a magyar minimálbérek nettó összegének vásárlóértéke január 1-től a felét fogja csak érni a 7,1%-kal emelkedő lengyel minimálbérnek és a harmadát a 7,4%-kal növekvő szlovák, illetve a 4% feletti mértékben növekvő cseh minimálbérnek. Eközben mindhárom ország inflációs rátája kisebb, mint a magyaré.
A mielőbbi megállapodás érdekében a munkavállalói oldal további kompromisszumos javaslat kidolgozására szánja az év utolsó óráit a fenti veszély elhárítása érdekében, bízva a partnerek megállapodási szándékában.
Korábban írtuk:
Nem született döntés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának az idei utolsó ülésén a 2021-es minimálbérről. – Írja a Portfolio. A munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselőinek egyeztető fórumán a felek a tárgyalások januári folytatásában állapodtak meg, ha akkor megegyezés tud születni, a hatályos új minimálbér és bérminimum visszamenőlegesen is hatályos lesz.
A munkaadói oldal továbbra is tartotta magát ahhoz, hogy a minimálbér-emelésének mértéke 3%-os legyen, így az 166 ezer forintra emelkedjen, mivel a cégek szerint a koronavírus válság miatt ennél nagyobb bővítésre nincs lehetőség.
Ezzel szemben a munkavállalók képviselői az 5 és 6,5% közötti emelés elérését tartják indokoltnak, ebből nem engednek, mivel az infláció mértéke előreláthatólag 3% körül alakul majd, vagy annál több is lehet, így 3%-os emelés mellett a fizetések veszítenének vásárló értékükből.
A munkaadók és a munkavállalók megegyezése nélkül a kormánynak, vagyis Varga Mihály pénzügyminisztériumának (elméleti) lehetősége nyílik arra, hogy a minimálbér 2021-es összegéről önhatalmúlag döntést hozzon.
Bár a kormány egyelőre a kompromisszumos megoldást látszik előnyben részesíteni, korábban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter december elején egy kormányinfo alkalmával úgy fogalmazott,
ha nem tud megegyezni a két oldal, akkor majd a kormány fogja saját hatáskörben megállapítani a minimálbért és azzal párhuzamosan a közmunkásoknak járó legkisebb bért is.
Ahogy arról korábban beszámoltunk az elmúlt 10 év legkisebb minimálbér-emelése lehet a mostani. Legutóbb 2015-ben és 2014-ben volt 3,5% körüli a bővítés mértéke, aminél a jelenlegi a munkáltatói javaslat még mindig kevesebb.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a fogyasztói kosaruk más a minimálbéren élőknek, vagyis magasabb emelés kell annál, mint amit a munkáltatók ajánlanak. „A 3%-os emeléssel elindulna az elszegényedésük a minimálbéren élőknek” – mondta Palkovics.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének az alelnöke szerint „egyáltalán nincs meg a fedezete” a minimálbér 2021-es emelésének, úgy véli, utólag már az idei 8%-os növelésnek sem volt meg, hiszen a gazdaság közben 6%-kal visszaesett. Szerinte a 3%-os emelés méltányos, mert a kormány ekkora inflációval számol, így a „legszegényebbeknek, a legkisebb keresetűeknek” garantálja a reálbérük szinten tartását.
