Az egészségügy átalakítása kapcsán újabb feszültséget kelt az alapellátó praxisban dolgozó orvosok körében a januárban esedékes béremelés, írja a Népszava. Azt, hogy pontosan mikortól és mennyi béremelést kapnak, még nincsenek pontos információik, de félnek, hogy a szabályozás miatt sokan kimaradnak.

A lap szerint az érintettek úgy tudják, hogy nem csak az önkormányzatok alkalmazásában álló háziorvosok, hanem a praxistulajdonos vállalkozók is megkapják a januártól érvényes, magasabb szakorvosi bért. Viszont amíg előbbiekre érvényesek lesznek az új, szolgálati jogviszonnyal járó kötelezettségek is (vezényelhetőek lesznek, csak engedéllyel vállalhatnak másodállást), addig a másik csoportra ezek nem vonatkoznak, ráadásul a hálapénz tilalmán és az adatközlési kötelezettségen kívül plusz terhet nem rónak rájuk.

Az alapellátóknak járó összeg szétosztásáról még így, évvégén sem jött ki a végrehajtási utasítás, ám ha az úgy jelenik meg, ahogyan azt az érintettek most várják, akkor még nagyobb feszültséget fog kelteni a „szabadnak” gondolt vállalkozási formában dolgozó, és a „katonaként szolgáló”alkalmazott orvosok között.

„Súlyos felháborodás van ezzel kapcsolatban a háziorvosok között. Komoly akciókra kell számítani, ki kell kényszeríteni, hogy minden orvos a kamarai bértáblának megfelelő bért megkaphassa. Nem tartható, hogy a háziorvosok, fogorvosok és házi gyermekorvosok hátrányt szenvedjenek pusztán azért, mert nem állami vagy önkormányzati alkalmazottak, hanem vállalkozók”

-nyilatkozta dr. Soós Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) háziorvosi csoportjának vezetője tegnap a Blikknek.

Az országban egyébként mintegy 5800 háziorvos dolgozik, körülbelül nyolc százalékuk alkalmazott, a többi orvos vállalkozó.

A legnagyobb bajban a fogorvosok vannak, ugyanis közülük csakis az alkalmazottként dolgozók kapnak többletpénzt a jövedelem mellé, tehát a közfinanszírozott alapellátó fogászatok 85 százaléka kimarad az orvosbér-emelésből. Az információt az EMMI megerősítette a lapnak.

A MOK ezzel kapcsolatban már november végén a szakminiszterhez és a belügyminisztériumhoz fordult, jelezve, hogy a fogászat ugyanúgy az alapellátás része, és egyben a legköltségesebb területe is. Bármilyen negatív megkülönböztetés azért elfogadhatatlan, mert ez a mindenki számára hozzáférhető közellátás működőképességét veszélyezteti, magánellátásba kényszerítve az orvosokat és a betegeket is, nem beszélve a jelenség súlyos népegészségügyi hatásairól.

Pedig nagy szükség lenne rá, hogy a háziorvosi hivatás valamiféleképpen vonzóvá váljon az egészségügyi pályát választók számára. Az üres praxisok problematikája régóta terheli a magyar egészségügyi ellátást, a kivándorlás és a háziorvosok magas átlagéletkora miatt évről évre több praxis marad betöltetlenül az alapellátásban. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, jelenleg közel 720 embernek nincsen lakhelyéhez közel első háziorvosa és több, mint 500 praxis betöltetlen. Vélhetően erre a problémára kíván megoldást nyújtani az a januárban életbe lépő rendeletmódosítás, amely szerint a jövőben olyan orvosok is elláthatnak háziorvosi tevékenységet, akiknek még nincs meg ehhez a szakképesítése.