Nemcsak a tavalyi, 8 százalékos emelés után néz ki kevésnek a legkisebb bérek várható emelése a 2021-es évre, amelyről szerdán szülteik majd döntés.

A Portfolio értesülése szerint december 30-án (szerdán) ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy újabb körben tárgyaljon a jövő évi minimálbérről. Éppen azon a napon, amikor az idei utolsó kormányülés is lesz, vagyis mindenképpen muszáj lenne dűlőre jutniuk a feleknek. Ha ez nem történik meg, akkor a kormány dönthet a 2021-es minimálbérről.

A munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselői egyelőre nem tudtak megállapodni a jövő évi fizetésekről. A munkáltatók csak 3 százalékos emelést adnának januártól, amit ha az infláció jobban emelkedik újratárgyalnának, miközben a szakszervezetek januártól 5-6,5 százalékos emelést szeretnének – ez a Népszava cikkéből derül ki.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének az alelnöke szerint „egyáltalán nincs meg a fedezete” a minimálbér 2021-es emelésének, úgy véli, utólag már az idei 8%-os növelésnek sem volt meg, hiszen a gazdaság közben 6%-kal visszaesett. Szerinte a 3%-os emelés méltányos, mert a kormány ekkora inflációval számol, így a „legszegényebbeknek, a legkisebb keresetűeknek” garantálja a reálbérük szinten tartását.

A munkavállalói oldal ezzel szemben 6,5%-os béremelést szeretne elérni, korábban még 10%-os minimálbér-emelés volt a céljuk, de már ők is elmozdultak az eredeti álláspontjukról. A két oldal ajánlása azonban a hírek szerint még most is távol van egymástól, és egyelőre egyik fél sem szeretne további engedményeket tenni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a fogyasztói kosaruk más a minimálbéren élőknek, vagyis magasabb emelés kell annál, mint amit a munkáltatók ajánlanak. „A 3%-os emeléssel elindulna az elszegényedésük a minimálbéren élőknek” – mondta Palkovics.

Bár a 3 százalék kevés a munkavállalói oldal szerint is, ahhoz képest mindenesetre előrelépés, hogy  a munkaadói oldal korábban a gazdasági problémákra hivatkozva nem látott esélyt semmilyen mértékű emelésére.

Az mindenestere biztos, hogy ha valóban 3 százalékban állapodnak meg a felek, akkor az elmúlt 10 év legkisebb mértékű minimálbér-emelkedése lehet a 2021-es.

Mint az a KSH adatsorán is látszik, a legközelebb a 3 százalékhoz a 2014-es és 2015-ös emelés áll, ám még ezek is végül felkúsztak 3,5 százalékra. A NER alatt a legnagyobb mértékű emelés 2012-ben volt, ami azzal függött össze, hogy a bruttó átlagkeresetnek akkor mindössze 36,6 százalékát tette ki a legkisebb fizetés (tavaly ez a szám 40,5 százalék volt).

Az elmúlt 10 évben egyébként így nézett ki a havi minimálbér összege éves bontásban:

A magyar minimálbér egyébként nemzetközi összehasonlításban is egyre gyatrábban szerepel: a román bruttó minimálbér idén szeptemberben kevéssel ugyan, de már megelőzte a magyart, így európai összehasonlításban a magyar minimálbér a harmadik legkisebb, aminél előnytelenebb helyen még nem szerepelt Magyarország. Nálunk jelenleg csak a lettek és a bolgárok  kapnak kevesebb minimálbért euróban számolva.