A Magyar Közlöny legfrissebb számában közreadott rendelet szerint az önkormányzatok
a mai naptól kezdve a veszélyhelyzet megszűnéséig nem bonthatnak fel bérleti szerződéseket, illetve bérleti díjat sem emelhetnek saját tulajdonú ingatlanjaikban.
A rendelet értelmében „a veszélyhelyzet megszűnését követő kilencvenedik napig a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze.”
Ezzel szemben a rendelet kiköti, hogy a bérleti díj korlátlan mértékben csökkenthető, illetve bérlői kezdeményezés esetén az önkormányzat köteles megvizsgálni a bérleti díj csökkentésének lehetőségét.
A friss Közlöny egy másik pontja is az önkormányzatok gazdálkodását érinti: a helyi önkormányzatok, vagy az általuk fenntartott szervezetek, gazdasági társaságok
nem emelhetik meg a szolgáltatásaik díját és 2021. december 31-ig nem állapíthatnak meg új díjat,a meglévő díjaikat pedig nem terjeszthetik ki új kötelezetti körre.
A rendelet pontos szövege szerint a helyi önkormányzat, az általa fenntartott költségvetési vagy nonprofit szervezet, a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, illetve a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet
„által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díj, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díj, illetve egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon díjnak az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó mértéke.”
A koronavírus-járvány kezdete óta a kormány számos olyan rendeletet hozott, amely egyes értékelések szerint igazságtalan mértékben sújtotta az önkormányzatok költségvetését. Legutóbb például arról született döntés, hogy a hulladékgazdálkodás teljes rendszere állami irányítás alá kerül, ezzel pedig egy újabb bevételi forrástól estek el az önkormányzatok. A hulladékgazdálkodást érintő rendelet kihirdetésével egy napon született az a döntés is, amely megtiltotta, hogy az önkormányzati közszolgáltatók saját csatornákon keresztül, közvetlenül értékesítsék közszolgáltatásaikat, ami szintén potenciális bevételkiesést eredményezhet.
December elején pedig arról határozott a kormány, hogy az önkormányzatok nem emelhetnek semmilyen helyi vagy települési adónemen. Az iparűzési adó kérdése, amely az önkormányzatok egyik legfőbb bevételi forrása, eddig nem dőlt el, de Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kötelezettség teljes elengedését javasolja a kormánynak.
Karácsony Gergely főpolgármester már október elején arról beszélt, hogy Budapest csődközeli állapotba került, amelynek elkerüléséhez összesen 30 milliárd forint előre zárolt ráfordítást kell az önkormányzatnak visszavágnia. A főpolgármester Facebook oldalán péntek este ismét kiemelte az önkormányzatok anyagi helyzetét: arra a hírre reagálva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szombaton új gazdaságvédelmi intézkedéscsomagot jelent be, Karácsony abbéli bizakodásának adott hangot, hogy
„az elmúlt hetek elegendőek voltak arra is, hogy a miniszterelnök rájöjjön, hogy az önkormányzatok saját bevételeinek nagy részét jelentő helyi iparűzési adó bármiféle farigcsálása többet árt, mint használ, hiszen csődbe sodorhat rengeteg magyar települést.”
„Persze, ha a gazdasági válság kezelése helyett politikai céljai vannak, ha tönkre akarja tenni a cselekvőképes településeket, és háborút hirdet az önkormányzatok ellen, akkor bármi megtörténhet. A városok kifosztása nem kormányzás” – írja Karácsony.
