Az RTL Klub egy hete számolt be róla, hogy 80 beteget küldtek haza és az ápolókat is átirányították a koronavírus-betegek kezelésére a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályáról, miután azt Covid ellátó részleggé alakították.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az intézkedéssel kapcsolatban a csatornának elmondta, az intézmény a kezdetektől részt vesz a Covid-ellátásban, betegeket csak indokolt esetben küldtek haza. Ráadásul nem ez az első ilyen intézmény ami a járványjezelés miatt beszüntette a működését: a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáját, illetve a vele egy épületben működő Neurológiai Klinikát még október végén ürítették ki.
Ott eleinte koronavírusos pszichiátriai betegeket, majd csak koronavírusos betegeket is kezeltek. Egy ott dolgozó orvos a Mércének akkor elmondta, néhányuk folytatta a mentális problémákkal küzdő betegek ápolását, azonban több pszichiátriai szakembert a koronavírusos betegek kezelésére irányítottak át.
Azonban a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) addiktológiai osztályának bezárásával teljesen megszűnt a függőségekkel és akut mentális problémákkal küzdő betegek járóbeteg-ellátása.
Ugyan az intézmény az adott helyzetben a távrendelésre állt át, amiről Facebook-oldalán adott részletes tájékoztatást, ez nem minden esetben lehet elégséges. Személyesen ellátni csak azokat a betegeket tudják, akiknek komoly, azonnali kezelést igénylő tünetei jelentkeznek, azonban sok betegnek folyamatos ellátására lenne szüksége.
Erről számol be a Partizán Vírusnaplók című online, személyes beszámoló-sorozatának egyik epizódjában a kényszerbetegséggel kezelt Erdélyi Miklós is arról számolt be, hogy a járvány helyzet előtt is nehéz volt a magukat kezeltetni kívánó betegeknek (például depresszióban, anorexiában, drogfüggésben vagy kényszerbetegségben szenvedők) ellátáshoz jutnia.
„Hat hónapig kellet kilincselni hogy egy csoportterápián részt vehess és ez a vírus előtt volt. Most gyakorlatilag, hogyha te nem vagy egy totál utcán meztelenül baltával rohangáló őrült, akkor pszichiátriai ellátását nem kaphatsz.”
Erdélyi Miklós elmondta azt is, döbbenettel olvasta a Semmelweis pszichiátriájának bezáratását, mivel sokszor az volt az utolsó remény neki is. Meggyőződése, hogy a szó szoros értelmében rengeteg mentálisan sérült embert halálra ítélnek. Itt elsősorban a depresszióval küzdő betegeket említi, mivel nekik a téli időszak és az ünnepek különösen nehéz időszakot jelentenek.
A Magyar pszichiátriai ellátás egyébként sem túl fényes helyzetéről itt írtunk hosszabban, itt pedig Gombos Gábor pszichiátriai jogvédővel készült hosszabb interjúban értekezetünk arról, hogy igazán senki nem akarja látni, mi történik ma a pszichiátriákon.
Arról mi is írtunk áprilisban, hogy a járványhelyzetnek a gazdasági és egészségügyi válsága mellett komoly mentális hatásai is lesznek. A karantén és maga a vírus is fokozódó bizonytalanságot, szorongást és ezek hatására megnövekedett alkoholfogyasztást is eredményes.
Ráadásul a frontvonalban harcoló egészségügyi dolgozókra fokozott veszélyt jelent a munkájukkal és a megfertőzöttség kockázatával járó megbélyegzés is.
Ezt támasztja alá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatójának éppen ma kiadott közleménye is, ami az ünnepek kapcsán számol be, hogy az egy éve még alapvetésnek gondolt családi és személyes találkozás megszűnése és az állások elvesztése kontinens szerte mentális egészség válsághoz vezetett.
Dr. Hans Henri P. Kluge adatai szerint a fiatalok fele ki van téve a szorongás és a depresszió veszélyének hatból egy pedig már érintett is a problémában. Az egészségügyi dolgozóknak pedig mintegy 20%-a szenved depressziótól és szorongásos betegségektől, a járvány hatására.
Ráadásul az adott helyzetben az ilyenkor legnagyobb segítséget nyújtani tudó közvetlen emberi kapcsolatok sem tudják ellátni feloldó szerepüket, így a szaksegítségre a megszokottnál is nagyobb szükség lehet, a szakember szerint.
Dr. Kluge közleményében kifejti azt is, a mentális problémák a mai napig sok országban mélyen stigmatizált jelenségek. A közösségi érzékenyítésnek és a különböző segítségnyújtó intézményeknek most hatalmas szerepe lehet, mert az elkövetkezendő hónapokban, jelenleg előreláthatatlan mértékben növekedni fog az ilyen jellegű gondokkal küzdők száma.
Az ellátás helyzetével, az osztályok működésének beszüntetésének szükséges égével és a távműködés hatékonyságával kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Magyar Orvosi Kamarát és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is. Cikkünket válaszaikkal frissítjük.
