Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bíróság kötelezi a tatai önkormányzatot, hogy kiadja a polgármester titkos levelezését a tóparti szállodaépítésről

Ez a cikk több mint 3 éves.

Ítéletet hozott a Tatabányai Járásbíróság, melyben arra kötelezi Tata jegyzőjét, hozza nyilvánosságra Michl József fideszes polgármester levelezését, amit az Öreg-tó partjára szállodát tervező beruházóval folytatott titokban.

Az ügy előzménye, hogy az állam által előszeretettel támogatott Hell cégcsoporthoz tartozó Avalon májusban jelentette be: 120 szobás luxusszállodát építene a tataiak közkedvelt helyszínének, az Öreg-tónak a partjára. Ez azonban  komoly ellenállást váltott ki, a helyiek ugyanis féltik a tó környezeti értékeit, amelyeket olyan jelentős nemzetközi garanciák védenek, mint például a Natura2000 és a Ramsari-egyezmény (a tó partja pedig egyébként is természetvédelmi terület), hiszen minden évben itt telel át több tízezer vadlúd. Emellett a műemlék- és városvédelmi szempontok sem elhanyagolhatók, hiszen az Avalon a tóparton álló Esterházy-istálló műemlék épületét étteremmé alakítaná át, maga a szálloda pedig mérete és megjelenése miatt is kilógna a barokk történeti település egységéből.

Mivel épp a természeti táj és a város összefonódása jelenti Tata különlegességét, a civilek mellett több szakmai szervezet (pl. Magyar Madártani Egyesület, ICOMOS műemlékvédelmi szervezet stb.) is hangsúlyozta: elég lehet egy kis beavatkozás is ahhoz, hogy ez az érzékeny egyensúly visszafordíthatatlanul károsodjon.

A szóban forgó titkos levelezés a tavaszi veszélyhelyzetig nyúlik vissza, amikor Mich József polgármester a képviselő-testületet megkerülve, egymaga hozott határozatot arról, hogy az Avalon által felvásárolt telkeket kiemelt fejlesztési területként kezeli a város,

a területre vonatkozó szigorú szabályok (pl. kismértékű beépíthetőség) ugyanis így a beruházó igényei szerint változtathatók.

Ez óriási közfelháborodást váltott ki, ennek ellenére azonban a polgármester a mai napig nem hozta nyilvánosságra, hogy a befektető kérése pontosan mire irányult, vagyis a Tata történelmi belvárosát alapvetően meghatározó, azt jelentősen megváltoztató beruházás érdekében milyen rendeleti módosítást szeretne elérni.

„A fenti közérdekű információ hiánya súlyosan méltánytalan nemcsak Tata lakói számára, hanem a nemzeti kincsünket jelentő Esterházy-kastély, Öreg-tó és a Tatai vár okán az egész hazai közélet számára”

– írja Facebook-oldalán a szállodafejlesztést ellenző Miénk a Grund Városvédő Egyesület.

Dr. Frivaldszky Gáspár ügyvéd ezért augusztusban közérdekű adatigényléssel fordult a város jegyzőjéhez, hogy kiderüljön: az Avalon Center Kft. pontosan hogyan kívánja módosíttatni a helyi rendeleteket. A kérést azonban megtagadta a jegyző, ezért az ügyvéd a Tatabányai Járásbírósághoz fordult a polgármesteri levelezések kiadása érdekében. Keresetét a bíróság elfogadta, így most már bírósági ítélet is kötelezi a polgármesteri hivatalt a polgármesteri levelezés nyilvánosságra hozatalára.

Mint arról beszámoltunk, nemrég hasonló döntést hozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is, melynek eredményeképp elutasításra került Tata polgármesterének kezdeményezése, amelyben arra kérte a hatóságot, marasztalja el a település egyik önkormányzati képviselőjét, amiért az kiszivárogtatta az Avalonnal folytatott titkos önkormányzati tárgyalás hangfelvételét.

A NAIH leszögezte, az önkormányzat transzparens működése a demokratikus jogállam alapvető követelménye, és ennek érvényesülése a helyi demokrácia alapfeltétele.

A hatóság emellett arra is kitért, hogy a környezeti információk minősítetten közérdekű adatnak számítanak, hiszen ezek ismerete nélkül az állampolgárok nem tudják gyakorolni az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogukat, valamint kritikát is megfogalmazott a polgármesterrel szemben, mondván Michl az önkormányzati törvény előírásait megkerülve tárgyalt az Avalonnal, ami alkalmas lehet az információszabadság korlátozására.

A helyi civil mozgalom a Stop Avalon! Tata nevű Facebook-csoportból nőtte ki magát, a helyiek itt kezdtek közös gondolkodásba arról, hogyan hallathatnák a hangjukat a sok szempontból káros szállodaépítés ellen. A csoport néhány hét alatt 14 ezer fősre duzzadt, a tagok közt olyan természetvédő, ökológus, hidrogeológus, művészettörténész, építész, jogász és közgazdász is van, aki szaktudásával segít, hogy a tiltakozókat szakmai érvekkel megtámogatva tudják képviselni az önkormányzattal szemben.

A csoport azóta az online térből kilépve több sikeres demonstrációt és figyelemfelhívó akciót is csinált Tatán, majd sok küzdelmet követően október közepén végül zöld utat kapott, így belevághatott a népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtésbe. A nagy támogatottságnak örvendő, példaértékű aláírásgyűjtő kampányról ebben a cikkünkben számoltunk be bővebben.

Nemrég a Mérce elsőként írta meg, hogy a Nemzeti Választási Iroda a veszélyhelyzetre hivatkozva megsemmisíttetné a beruházás elleni népszavazás kiírásához összegyűjtött közel hétezer aláírást. Végül az NVI jogértelmezése tévesnek bizonyult, és az Országgyűlés is pontosította a veszélyhelyzet idejére vonatkozó népszavazási szabályokat, az aláírások így megmenekültek.

Bár az Avalon időközben módosított az eredeti látványterveken, és 120-ról 95 szobára csökkentette a szálloda befogadóképességét, a helyieket ez sem nyugtatta meg.

Címlapkép: Dián Ákos, Mérce