Az Európai Parlament képviselő-testülete szerdán szavaz arról az állásfoglalásról, amely az  állam- és kormányfők múlt heti megállapodásait, köztük a jogállami rendeletről született politikai nyilatkozatot értékeli.

Mint ismert, az európai kormányfők és államfők brüsszeli csúcstalálkozóján a múlt héten elfogadták az Unió elkövetkező hét évre irányadó költségvetését, valamint a közös gazdasági mentőcsomagot . A végleges megállapodásba a az EU-s támogatásokat jogállami kritériumokhoz kötő csomag is belekerült és a magyar, valamint a lengyel kormány elengedték belengetett vétójukat.

Ennek feltétele volt, hogy készüljön hozzá egy magyarázó jegyzék többek között olyan kitételekkel, minthogy nem lehet egyetlen országra sem migránsokat kényszeríteni (ami egyébként az eredeti tervezetben sem volt benne). Ennek jegyében a jogállami kritériumokat egyelőre nem alkalmazzák, és a magyarázó jegyzék részletesen szabályozná, melyek azok az esetek, amelyekben a mechanizmus egy tagállam ellen aktiválható, eszerint olyan témákban, amiket az EU egyértelműen tagállami hatáskörben hagyott, nem rendelhető el ilyen eljárás.

Éles kritika

A határozati javaslat több okból is élesen bírálja a csúcstalálkozón kialkudott kompromisszumot. A szöveg végleges változatába a javaslatot beterjesztő néppárti, a szocialista, a liberális és a Zöld frakciók azt is belefogalmazták, hogy az EP „minden rendelkezésére álló jogi eszközt” fel fog használni arra, hogy az Európai Bizottságot szerződéses kötelezettségeinek betartására bírja.

Az előterjesztés saját korábbi verziójához képest még keményebb lett, mire hétfőn elnyerte végeleges formáját: ez utóbbi ugyanis kimondja, hogy a jogállamiság mechanizmus alkalmazása nem lehet semmilyen „magyarázó jegyzék” elfogadásának függvénye.

Vagyis a Parlament erősen támadja azokat a pontokat, amiben Orbánnak végül valamennyi engedményt sikerült elérnie.

A határozat ugyanis kijelenti, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében az általános feltételrendszerről szóló rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni, és azt minden kötelezettségvállalásra és kifizetésre alkalmazni kell, ez nem függhet semmilyen iránymutatás elfogadásától. A dokumentum kétségbe vonja annak jogszerűségét, hogy a hivatalosan január 1-én hatályba lépő mechanizmus alkalmazását felfüggesszék a várható per ítélethozataláig.

Emellett a javaslat európai bírósági eljárással is fenyegeti  az Európai Bizottságot, amennyiben nem kezdi el már január 1-től alkalmazni a jogállamiság mechanizmust, hanem felfüggeszti annak alkalmazását a lengyel-magyar páros részéről várhatóan kezdeményezett bírósági eljárás végéig.

Az EP a szöveg alapján azt is elvárja, hogy a Bizottság, mint a szerződések őre biztosítsa a rendelet teljes alkalmazását a társjogalkotók által megállapított időponttól kezdve (vagyis 2021. jaunártól), és emlékeztet arra, hogy a rendelet vagy annak egy részének megsemmisítését csak az Európai Bíróság engedélyezheti.

Az Európai Parlament megerősíti azt is a határozati javaslatban, hogy ha egy tagállam (például Magyarország vagy Lengyelország) a rendelet vagy annak egyes részeinek megsemmisítését kéri, akkor a Parlament megvédi annak érvényességét a Bíróság előtt, és elvárja, hogy a Bizottság beavatkozzon a Parlament álláspontjának támogatása érdekében.

Utóbbi esetben kiemeli, hogy a Parlament felkéri a Bíróságot a gyorsított eljárás lefolytatására.

A Parlament szerint semmilyen politikai, tanácsi  megállapodás nem kényszerítheti a Bizottságot a jogszabályok szerinti kötelezettsége, az uniós jog betartása feletti őrködés megszegésére.

„Történelmi jelentőségű” költségvetés

A jogállamisági eljárásra vonatkozó kritikája mellett több pozitív megjegyzést is tesz a javaslatban a Parlament a 2021-2027-es költségvetéssel kapcsolatban. Történelmi jelentőségűnek nevezi a dokumentum a következő hétéves költségvetésből és az újjáépítési alapból álló csomagot, amely „elősegítheti Európa gyors gazdasági és szociális felépülését a koronavírus-járványt követően.” 

 Az Európai Parlament üdvözli az Európai Tanács december 10-11-i döntését, amelyben a tagállami állam- és kormányfők egyezségre jutottak a költségvetés, a saját bevételek, a helyreállítási eszköz és a jogállamisági mechanizmus kapcsán, amely január elsejével életbe lép, illetve üdvözli, hogy a jogi szöveg változatlan maradt.

Az MSZP-s Ujhelyi Isván szerint a határozatot várhatóan jelentős többséggel el is fogadja majd az Európai Parlament. Jávor Benedek, a Budapesti Városháza brüsszeli képviseltének vezetője, volt EP-képviselő szerint „ennek a történetnek még koránt sincs vége”, utalva arra, hogy Orbán győzelmet hirdetett a múlt heti csúcstalálkozó után.