Megegyezhetett a lengyel és magyar kormány a német szövetségi kormánnyal abban, milyen feltételek mellett vonják vissza a hétéves költségvetésre, és az Új Generáció nevű, koronavírus-mentőcsomagra vonatkozó vétójukat.

Mint ismert, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő előre jelezték, a jogállamisági kritérium költségvetéshez való kötése elfogadhatatlan számukra, ezért vétóval tarthatják vissza az EU mentőcsomagját és költségvetését. Orbán pedig hosszabb adok-kapok után tegnap Varsóba utazott tárgyalásokra, azt követően, hogy a lengyel és magyar fél november 26-án hivatalosan is megegyezett abban, egymás nélkül egyik kormány sem oldja fel a vétóját, erről csak közösen hoznak végső döntést.

A mostani megbeszéléseken a magyar miniszterelnök sajtóirodájának kiadott képe szerint Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság párt elnöke is részt vett.

A Bloomberg 24.hu által is közölt értesülései most arról szólnak, a lengyelek és magyarok ma végül egyezséget köthettek a német kormánnyal abban, milyen feltételek mellett oldják fel közösen a vétót. Jarosław Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes a nemzetközi gazdasági portál információi szerint megerősítette az egyezség létrejöttét, annak részleteit azonban nem árulta el. Annyi azonban így is világos, hogy egy ilyen megegyezést még az Európai Parlamentnek is szavazással kellene majd megerősítenie.

Eközben a 444.hu a  lengyel RMF rádió és EU-s diplomaták értesüléseire hivatkozva arról írt, a megoldás lényege az lenne, hogy ugyan együtt menne át a jogállamisági kritérium, a költségvetés és a mentőcsomag is, a kritériumok gyakorlati alkalmazását azonban az EU-s intézmények korlátoznák és elhalasztanák, cserébe pedig a két tagállam a vétót visszavonná.

Egészen konkrétan arról lenne szó, hogy az elfogadott jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról részletes kézikönyvet bocsátanának ki, amit a tagállami vezetők a holnap kezdődő EU-csúcson jóváhagynának. Ennek értelmében a jogállamisági kritériumok alkalmazása befagyasztásra kerülne, és szankciók később is csak akkor kerülnének alkalmazásra, ha az adott jogállamisági probléma szorosan összefügg az EU-s költségvetés védelmével.

A türelmi időszak lehetőséget kínálna Varsónak és Budapestnek, hogy az Európai Bíróságon támadják meg a mechanizmust, ott pedig akárhogy is döntenek, a csúszás lehetőséget biztosítana Orbán Viktornak arra, hogy a témában a 2022-es parlamenti választásokig már ne történhessen előrelépés.

A kézikönyv részletesen szabályozná, melyek azok az esetek amelyekben a mechanizmus egy tagállam ellen aktiválható lenne, eszerint olyan témákban, amiket az EU egyértelműen tagállami hatáskörben hagyott, nem rendelhető el ilyen eljárás.

Amennyiben a mechanizmusokat ilyen módon korlátozzák, illetve befagyasztják, az egyértelműen a kisebbségi, magyar-lengyel álláspont áttörését jelentheti a z EU csúcson, amennyiben a többi tagállam képviselői között is sikerül annak többséget kialakítani.

Ismert az a mód is, ahogyan mind a magyar, mind pedig a lengyel kormány hangoztatta, a valódi baj velük a „bevándorláspolitikában” és családpolitikában elfoglalt jobboldali álláspontjuk. Ugyan a jogállami kritériumok között ezek a kérdések fel sem merülnek, egy esetlegesen sikeres alku után ezek a kormányok megpróbálhatják azt úgy beállítani, mintha ezekben a kérdésekben is az ő álláspontjuk győzedelmeskedett volna.

Momentum: „Orbán alulmaradt”

A jogállamisági mechanizmus körüli, varsói megbeszélések nyomán közleményt adott ki a Momentum Mozgalom is. A vétó esetleges visszavonásáról Donáth Anna, a párt EP-képviselője elmondta:

„Hiába próbálta megakadályozni a jogállamisági mechanizmus életbe lépését, ez nem sikerült: Európa „erős embere” alulmaradt. Ez a mechanizmus az EU-s források rendszerszintű ellopását akadályozza meg, és Orbán Viktor minden próbálkozása ellenére az ősszel elfogadott megállapodás alapján fog hatályba lépni.

Orbán Viktor most nemcsak az Európai Unióval, hanem azon magyar választókkal szemben is alulmaradt, akik az EU-s pénzeket kórházra, iskolára és munkahelyekre, nem pedig a miniszterelnök családjára akarják költeni.”

A képviselő hozzátette, a vétó esetleges visszavonása egy hosszú folyamat első állomása lehet, és reményei szerint van esély rá, hogy „a következő hét évben már szigorúbban lehet ellenőrizni és szankcionálni az uniós pénzek elsikkasztását.” Szerinte persze Orbán minden eszközzel akadályozná majd ezt a célt, de a liberális EP-képviselő szerint „európai szövetségesei elfogytak.”

A 444.hu saját értesüléseihez ugyancsak hozzátette, az alku nem jelenti azt, hogy a jogállamisági mechanizmus és a vétó kérdése immár eldőlt, a 27 tagállam részvételével tartott kormányfői csúcson még számos egyéni érdek és fenntartás keresztbe tehet a tervnek.

A csúcs várhatóan azonban igyekszik majd végleg és megnyugtatóan rendezni a mintegy 2.2 milliárd eurós költségvetés, és a 750 millió eurós önköltségű járvány-mentőcsomag helyzetét is.