Tavasszal a vírus okozta válsághelyzetben rendelet védte a kilakoltatás előtt állókat, azonban a nyáron, illetve a  sokkal súlyosabb második hullámban, világjárvány kellős közepén számos alkalommal tettek utcára családokat.

Ezt akár meg is előzhette volna az a törvényjavaslat, amelyet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő nyújtott be még június végén, azonban az Igazságügyi bizottság csak hétfőn, december 7-én vette napirendre az előterjesztést – erről a politikus számolt be Facebook-oldalán.

A több hónapos csúszás Szél szerint azért történt, mert „a Fidesz a járvány ürügyén a függetlenek jogait nyirbálta ahelyett, hogy a védekezéssel foglalkozott volna”.

A javaslat célja az lett volna, hogy a veszélyhelyzet megszüntetésével újrainduló kilakoltatásokat „általános jelleggel felfüggessze, valamint a koronavírus-járvány súlyos gazdasági és szociális következményeire tekintettel az év végéig megtiltsa  az ingatlan-árverési hirdetmény kitűzését, illetve a munkabérre és egyéb járandóságra vezetett végrehajtást”.

A javaslat benyújtása és bizottsági tárgyalása közt eltelt majdnem fél évben sok minden történt: először is a veszélyhelyzet megszüntetése utáni 15. napon, júliusban feloldották a moratóriumot, majd pedig kezdetüket vették a végrehajtások, lefoglalások, kilakoltatások.

Mint azt Szél a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adataira hivatkozva leírja, a legtöbb kilakoltatás szeptemberben és októberben történt, ekkorra időzítették a korábban tervezett végrehajtásokat is. Schadl György, az MBVK elnöke szerint megközelítőleg 1500-2000 kilakoltatás történhetett ebben az évben, ezek 90 százaléka a veszélyhelyzet után.

Volt olyan eset is – erről a Mércén is beszámoltunk-, hogy a november 3-án kihirdetett újabb veszélyhelyzet napján, két héttel a téli moratórium kezdete előtt lakoltatott ki egy férfit beteg édesanyjával a csepeli önkormányzat.

Szél Bernadett azt is kiemelte, hogy a kormány nemcsak szociális, de egészségügyi szempontokat is semmibe vette azzal, hogy a járvány sokkal súlyosabb második hulláma alatt tétlenül nézte a kilakoltatásokat. A június 18-tól egészségügyi válsághelyzet és az októberben berobbanó második hullám közepette is családok kerültek az utcára, pedig az ENSZ lakásügyi  különmegbízottja és hajléktalansággal foglalkozó európai szervezetek is felhívták a figyelmet arra, hogy a kilakoltatások leállítása alapvető járványügyi és népegészségügyi érdek .

Habár maga a napirendre vétel is elkésettnek értékelhető az azóta megtörtént kilakoltatások miatt, további meglepetést sem okozott a kormánypárti többségű Igaazságügyi bizottság, amely le is szavazta a javaslat tárgysorozatba vételét.

Pedig Szél szerint habár jelenleg téli mortórium van érvényben, továbbra is aktuális lenne az előterjesztése, amely nemcsak a tél végéig, hanem az elhelyezés nélküli kilakoltatások ügyének rendezéséig teljes moratóriumot hirdetett volna a kilakoltatásokra, és a járvány okozta szociális válságra tekintettel megtiltotta volna a fizetésből és nyugdíjból való letiltásokat.