Az Európai Bizottság „lakást adna a migránsoknak, az >>őshonos<< hajléktalanokkal viszont egyáltalán nem foglalkozik” – mondta az állami televízióban Tóth Norbert, a kormányközeli Migrációkutató Intézet kutatója kedden.
Tóth azt a múlt héten publikált európai bizottsági intézkedéscsomagot elemezte így az M1-en, amellyel Menczer Tamás külügyi álltamtikár szerint „Brüsszel nyíltan irányítani akarja a migrációs politikát”. Az elemző szerint a magyar kormánynak többek között attól kell tartania, hogy „nyitott társadalmat akarnak létrehozni, és meg akarják szervezni a migrációt úgy, hogy már a migránsok elindulása előtt programokat akarnak nekik tartani”.
Az Európai Bizottság valóban közzétett egy akciótervet a bevándorló hátterű emberek integrációjának fejlesztésre, azonban ezek elemei kicsit másképp festenek, mint a külügyi államtitkár által vázoltak.
Arról van szó, hogy az EU a 2021-2027 között időszakra új finanszírozási lehetőségeket és útmutatásokat dolgozott ki a bevándorlók helyzetének javítására, ez pedig alapvetően négy konkrét területet érint.
- Ebből az egyik a Tóth Norbert által is keimelt lakhatás: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Menekültügyi és Migrációs Alap segítségével megfizethető lakhatáshoz segítenék a lakáspiaci diszkrimináció és szegrációnak nagy mértékében áldozatául eső bevándorlókat,
- ide tartozik az oktatás (különös tekintettel a szakképesítések elismerésére és a nyelvtanulás megkönnyítésére),
- a munkaerőpiaci intergáció,
- valamint az egészségügyi szolgátatoskhoz való hozzáférés támogatása.
Az pedig, hogy a kormány álláspontját rendszeresen alátámasztó érveléseket gyártó Migrációkutató Intézet lakhatási kérdésekben feddi meg az Uniót és emeli fel a hangját az EU-ban lakhatási szegénységben élőkért, azért is érdekes, mert – ahogyan a Mércén akkor beszámoltunk róla -, a magyar kormánypárt képviselői tartózkodtak, amikor az Európai Parlament a múlt héten a hajléktalanság felszámolását célzó állásfoglalást fogadott el.
Utóbbi egy sor ajánlást fogalmaz meg a tagállamok számára (ez annak ellenére lehetséges, hogy a lakhatáspolitika ugyan nem tartozik az uniós hatáskörök közé, viszont az EU különböző rendeletek és intézkedések révén ajánlásokkal és útmutatásokkal közvetett módon hatással lehet a lakhatási feltételekre).
Az EP állásfoglalása többek közt arra tesz ajánlást a tagállamoknak, hogy
- szüntessék meg a hajléktalanság büntethetőségét;
- hajtsanak végre hosszú távra szóló, a közösségen alapuló, a mindenekelőtt lakhatás-elvén alapuló, integrált nemzeti hajléktalanstratégiát;
- vállaljanak felelősséget a hajléktalanság megoldásáért, foglalkozzanak a megelőzéssel és a korai beavatkozással;
- biztosítsanak egyenlő hozzáférést az olyan közszolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás és a szociális szolgáltatások;
- biztosítsanak a hajléktalanok speciális igényeit figyelembe vevő, testre szabott támogatást, képzést és programokat a munkaerőpiacra való visszatéréshez;
- javítsák az adatgyűjtés hatékonyságát a hajléktalanság valós mértékének felméréséhez;
- támogassák azokat a civil szervezeteket és helyi szerveket, amelyek biztonságos helyet nyújtanak a hajléktalanoknak és segítenek a kilakoltatások megelőzésében, különösen a koronavírus-járvány idején
- és biztosítsák valamennyi érdekelt fél részvételét a hajléktalansággal kapcsolatos stratégia kialakításában.
