Levelet küldött Pintér Sándor a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, amelyet Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is megkapott, és amelyben a belügyminiszter tájékoztatta az érintetteket a november közepén történt konzultáción alapuló, valamit a MOK írásban eljuttatott észrevételeire reflektáló jogszabály tervezetéről.
Pintér Sándor érezhetően egyre nagyobb szeleteket harap ki az eddig az emberi erőforrások minisztere, vagyis Kásler Miklós fennhatósága alá tartozó egészségügyből: tegnap derült ki, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet idejére a belügyminiszter irányítása alá kerül a múlt héten létrehozott Országos Kórházi Főigazgatóság is.
A dokumentumból – amelyet a MOK a saját honlapjára is feltöltött, és amelyet a hang.hu szemlézett – többek közt kiderül, hogy
- az orvosok békeidőben legfeljebb évi 44 munkanapra, de veszélyhelyzetben 12 hónapra is kirendelhetőek lesznek;
- az orvosok béremelése január 1-jével megkezdődik, de az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződések megkötésére csak a járványügyi vészhelyzet elmúltával kerülhet sor.
Ez utóbbi kitétel arra enged következtetni, hogy az egészségügyi dolgozók szolgálati jogviszonyáról szóló, november 18-án hatályba lépett (de legfontosabb pontjaiban csak 2021-től érvényes) törvényt módosítani fogják.
Ezzel kapcsolatban a Pintér által küldött tervezet megjegyzi:
„Érzékelhető volt a résztvevők részéről az aggodalom, hogy a törvény 19 § (3) bekezdésében írt határidő – ameddig az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezet tartalmáról az érintettet tájékoztatni kell – túlzottan rövid. Ezért a kormány elfogadta azt, hogy e tájékoztatást a veszélyhelyzet megszűnését követően kelljen csak megadni. A jelzett határidő megváltoztatásával – értelemszerűen – nem lehetne betartani azon szabályt, amely szerint 2020. december 31-ig kell az egészségügyi szolgálati munkaszerződést megkötni. Ezért a Kormány ezt a határidőt is megváltoztatta. A kormány kifejezett szándéka, hogy a határidők későbbi meghatározása miatt, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókat a jogviszonyból eredően anyagi hátrány ne érje. Ezért függetlenül a jogviszony átalakulásának határidejétől – a Törvény 1. mellékletében szereplő bértáblát már 2021. január 1-jétől alkalmazni kell.”
A vonatkozó törvényt lényegében érdemi egyeztetés nélkül nyújtotta be még október elején Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, majd – nem túl nagy meglepetésre – a kétharmados kormánytöbbség gyorsan meg is szavazta, a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére is, bár az is igaz, az utolsó pillanatban még egy sor kényes kérdésben így is meghátráltak.
- A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel és juttatásokkal.
- A másodállások vállalásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
- Az általunk készített eredeti, szakmai előmenetelt, tudományos teljesítményt és tudást elismerő, illetve későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
- A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyban
- A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászattal való kivételezés és ezzel összefüggésben az önkéntes segítő státuszának megtartása)
- Az érdekképviseleti lehetőségek – nemzetközi jogba is ütköző – korlátozását vegyék ki a törvényből
A MOK felmérést is készített tagjai között, amelyből kiderült: hiába a jelentős béremelés, az orvosok többsége elutasítja a jogállásról szóló új szabályokat és jelentős részük nem írná alá új munkaszerződését sem. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanakkor azt közölte, nem tart attól, hogy az orvosok tömegesen mondanának fel az új szabályozás miatt.
A Pintér által kiküldött tervezetre reagált a Független Egészségügyi Szakszervezet, felhívva a figyelmet néhány, továbbra is problematikus pontra.
A béremeléssel kapcsolatban például megállapítják: „A szakdolgozókról, az egészségügyben dolgozókról nem tesz említést a levél, amiből arra lehet következtetni, hogy nem tervez ilyet a kormány.”
És bár a kirendelés időtartamát békeidőben 44 napban maximalizálják, de a mellékfoglalkozások engedélyezését nem tolják későbbre.
„Bár vannak kedvező változások de az felháborító, hogy míg a jogszabály mindenkitől elvesz, ezért kompenzációt csak egy szűk csoport kap” – írja a FESZ.
A teljes bejegyzés itt olvasható:
Egyébként épp tegnap (csütörtökön) írtuk meg, hogy a LIGA Szakszervezetek alá tartozó Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) a konföderáció közvetítésével nemzetközi segítséget kért az egészségügyi dolgozók új jogállását szabályozó törvény miatt, ami álláspontjuk szerint súlyosan aláássa a munkavállalói és szakszervezeti jogokat – és ezáltal a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit csökkentik tovább. Ezeken a pontokon egyébként a Pintér Sándor által küldött mostani tervezet sem változtatna, így a felvetett aggályok továbbra is élnek.
