Pénteken közölte a Központi Statisztikai Hivatal a 2020 augusztusa és októbere közti foglalkoztatottsági gyorstájékoztatóját, amiből többek közt kiderül, hogy a vonatkozó időszakban 38 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, az azonos időszakban.

A 2020. augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer fő volt.

A KSH tájékoztatása szerint a csökkenést a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta, előbbiek száma 17 ezerrel, utóbbiaké 25 ezerrel lett kevesebb.

A létszámcsökkenés a nők esetében volt jelentős (több mint 30 ezer fős).

Szintén fontos adat, hogy 2020 októberében a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 451 ezer fő volt, ami 31 ezerrel kevesebb, mint az előző hónapban.

Mindeközben a munkanélküliségről szóló, szintén mai tájékoztató szerint a munkanélküliek száma is csökkent, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos volt a 2020- augusztus-októberi időszakban. A KSH adatai szerint a nőket jellemezte magasabb munkanélküliségi ráta, összességében azonban az egy évvel korábbi adatokhoz képest a férfiak estek ki nagyobb arányban a munkából.

2020 októberében az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál, de 0,8 százalékponttal magasabb a 2019 azonos időszakában mértnél.

Összességében ugyan pozitív tendenciának tűnik, hogy a munkanélküliek száma csökkent hazánkban, összevetve azonban ezt a foglalkoztatottak számának csökkenésével nincs igazán okunk örömre. Egyrészt a jelenlegi helyzet még mindig rosszabb valamennyivel, mint az egy évvel ezelőtti, másrészt a tendenciák alapján feltételezhető, hogy a járvány hatásai mutatkoznak meg a munkaerőpiaci helyzeten is – alapvetően ugyanis elmondható, hogy ha a munkanélküliek száma csökken, azzal párhuzamosan a foglalkoztatottak száma nő, most azonban nem ez a helyzet.

A Privátbankár elemzésében rámutat: a folyamat arra enged következtetni, hogy immár a statisztika által is mérhető számban voltak azok, akik az elmúlt hónapban kivonultak a munkaerőpiac aktív szegmenséből – azaz sem dolgozóként, sem álláskeresőként nem jelennek meg az adatsorokban.

Ennek pedig több oka is lehet, a kilátástalanság, esélytelenség érzésétől (nincs hova menni, nincs munka) egészen a családi vagy éppen egészségügyi okokig.

Mindemellett pedig a koronavírus-járvány miatt bevezetett újabb, őszi korlátozások is hathattak a folyamatokra: ahogy azt a KSH is kiemeli gyorsjelentésében,

elsősorban azoknak a száma növekedett az inaktívak körében, akik a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt nem is kerestek állást.

Ez a tendencia természetesen fordulhat, amennyiben a korlátozásokat feloldják – ám hogy ez mikor, milyen ütemben és milyen mértékben várható, arról jelenleg nem sokat tudunk. A kormány tájékoztatása szerint december közepéig bizonyosan velünk maradnak a már bejelentett intézkedések, a továbbiakról pedig a következő napokban-hetekben döntenek majd.

Közleményt adott ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb adataira reagálva az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is. Ebben úgy fogalmaznak Bodó Sándort, a minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát idézve:

„A kormány gazdaságvédelmi intézkedései tehát érdemben segítették a munkaerőpiac stabilitásának megtartását, a munkahelyek megőrzését.”

Az NFSZ adatai szerint 2020 novemberében 296,5 ezer regisztrált álláskeresőt tartott számon. A jelentésből kiderül, hogy a járványhelyzet ellenére is 5. hónapja csökken a regisztrált álláskeresők száma – ám az is, hogy 2019. azonos időszakéhoz képest még így is 50 ezerrel többen keresnek munkát.

Ezen tények azonban nem befolyásolják az ITM optimista közleményét, amelyben Bodó többek közt arról beszél:

„Az elmúlt hónapok adatai alapján a foglalkoztatásban végbement kedvező fordulat nem átmeneti jelenség, hanem időtálló fejlemény.”