Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Parlament szerint a lakhatás alapjog, a tagállamoknak meg kell szüntetniük a hajléktalanság kriminalizációját

Ez a cikk 4 éves.

A hajléktalanság felszámolásával kapcsolatos állásfoglalást szavazott meg az Európai Parlament keddi ülésén, amelyben leszögezték: a lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, és az európai uniós tagállamoknak meg kell szüntetniük a hajléktalanság büntethetőségét, írja a Napi.hu.

A nagy többséggel elfogadott nyilatkozat szerint az EP-képviselők erőteljesebb fellépést várnak az unió végrehajtó testületétől, az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy Európában 2030-ra megszűnjön a hajléktalanság. Ezért pedig elengedhetetlennek tartják

  • a tagállami támogatások emelését,
  • a hajléktalanság megelőzésének fokozását,
  • az egészségügyhöz és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést,
  • a munkaerőpiaci integráció támogatását,
  • a hajléktalanság büntethetőségének eltörlését,
  • valamint hosszú távú lakhatási stratégiák végrehajtását.

Az aláírók arra is rámutattak, hogy az elmúlt tíz évben 70 százalékkel emelkedett a hajléktalan emberek száma, ráaádásul a koronavírus okozta válság miatt vélhetően ez az arány csak nőni fog.

A lap megjegyzi: bár a lakhatáspolitika nem tartozik az uniós hatáskörök közé, az EU különböző intézkedések, például az állami támogatásokat, az adózást és a versenyt szabályzó intézkedések révén, közvetett módon hatással lehet a lakhatás alakulására is.

Azt, hogy hány hajléktalan ember élhet Magyarországon, nehéz megmondani: hiszen hivatalos, állami keretek között nem történik felmérés számukról. Egyedül a Február Harmadika munkacsoport végzi el minden évben önkéntes adatfelvételét, akik az említett napon felkeresik az összes fedél nélkül élőt és emellett mindig más-más tematika alapján végezik a felmérést. A legutóbb arról kérdezték a hajléktalanokat, hogy milyen szolgáltatásokat, támogatásokat vesznek igénybe és ezek mennyire fontosak számukra – erről egyébként mi is beszámoltunk.

A hajléktalanság kriminalizációját jelentő Alaptörvény-módosítást (amely szerint sehol nem lehet közterületen életvitelszerűen tartózkodni) 2018-ban fogadta el az Országgyűlés. Ennek ellenére eddig csak 2018 őszén és 2019 nyarán alkalmazta a rendőrség nagyobb mértékben a szabálysértést, azóta viszont nem történtek tömeges eljárások.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton