Májusban szavazta meg az Országgyűlés azt a kormánypárti javaslatot, amelynek következményeképp többek között a kulturális dolgozók elveszítették közalkalmazotti jogviszonyukat november elsejével.

A kultúra területén dolgozó közalkalmazottak tehát így átkerültek a Munka törvénykönyve alá, és többek között az alábbi előnyöket veszítették el:

• magasabb felmentési idő,
• nagyobb végkielégítés,
• több pótszabadság,
• nők esetében rosszabb feltételekkel érvényesíthető a 40 éves munkaviszonnyal történő nyugdíjazás;
• az állásfelajánlás kötelezettségre nincs mód, valamint
• megszűntek a közalkalmazottakat egyébként védő felmentési korlátozások.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) már a javaslat benyújtásakor jelezte azt, hogy a kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területeken dolgozóké, de ezt valamennyire kompenzálták a közszférának adott szerény kedvezmények, a foglalkoztatottsági biztonság és a kiszámítható életpálya.

Bár a kormány ígérete szerint a művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyváltásával párhuzamosan 6%-os béremelést biztosít a közalkalmazotti státuszból kilépő dolgozóknak 2020. január 1-jéig visszamenőleg, Dobrovits Orsolya, a KKDSZ elnöke szeptemberben arról beszélt lapunknak: a hat százalék – függetlenül a váltás egyéb hátrányaitól – eleve nehezen nevezhető béremelésnek annak tükrében, hogy ebben a szektorban gyakorlatilag évtizedek óta nem emelkedtek érdemben a fizetések, és rengeteg – diplomás – dolgozó 210 600 forint garantált bérminimumon van.

Amellett pedig, hogy a hat százalék kevés, csak elvi ígéret van arra, hogy az ennek fedezéséhez szükséges keretet megkapják az intézmények, de írásos nyoma nincs.

A szakszervezet is csak hírekből értesült arról, hogy ezt a pénzt a munkáltatók meg fogják kapni, és differenciáltan oszthatják majd el az átalakítás után is maradó munkatársaknak.

A KKDSZ ezért többször is az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult egyeztetést kérve, végül Krucsainé Hertel Anikó kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkár szeptember 21-én arról adott tájékoztatást, hogy a kormánydöntést a Pénzügyminisztérium fogja végrehajtani, méghozzá szeptember végéig.

Azóta azonban eltelt közel két hónap, a közalkalmazotti jogviszonyukról lemondó dolgozók pedig azóta sem láttak semmit a beígért béremelésből.

A helyzet megértését ráadásul tovább bonyolítja, hogy ezzel szemben a kulturális intézmények vezetőinek 2020. november 18-i értekezletén a helyettes államtitkár arról informálta a vezetőket, hogy a 6%-os bértömegemelés már megérkezett az önkormányzatokhoz és az önkormányzatoknak már 2020. július 1-jétől rendelkezésre is áll.

A KKDSZ ezért most levélben fordult Kásler Miklós emberi erőforrások miniszteréhez, azt követelve, hogy a kormány teremtse meg és különítse el, egyértelműen megnevezve a közgyűjteményi és közművelődési dolgozóknak a 2020-as évre járó 6 %-os bértömeg forrását.

„A közgyűjteményekben és közművelődésben dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát megszüntető törvény indoklásában a kormány arra hivatkozott, hogy a törvény elfogadása kedvezőbb bérhelyzetbe fogja hozni az ágazat dolgozóit, és a kormányzati elkötelezettség bizonyságaként hangzott el a 6%-os bérfejlesztés ígérete 2020. január elsejéig visszamenőleg. Az ígéret teljesítésével kapcsolatos alternatív kormányzati kommunikáció alapján most úgy tűnik, a kormány egyáltalán nem teremtette meg a 2020. évi béremelés fedezetét”

– írja az EMMI-nek címzett levelében a szakszervezet, hangsúlyozva:

attól tart, hogy a kormány üres ígéretekkel dobálózik, és az ágazatban dolgozóknak ezzel azt is üzeni, hogy munkájukat és személyüket semmire sem tarja.

A KKDSZ arra kéri a kormányt, hogy állja a szavát, illetve felhívja a figyelmét: nemcsak több ezer ember egzisztenciájával, hanem saját becsületével is játszik.