A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg a Kúria végzése, amely kimondja: megtartható az országos népszavazás a ferencvárosi Duna-partra tervezett atlétikai stadion megépülésével kapcsolatban.

Ahogy arról a Mércén is beszámoltunk, a Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányában meghirdetett stadionstopból végül tavaly ősszel olyan alkuképes feltételrendszer született, amely szerint az atlétikai stadion megépülhet, ugyanakkor a lakosság számára is hasznos, például egészségügyi és zöldfejlesztések is létrejönnek a beruházás közvetlen környezetében. Ferencvárosi civilek egy csoportja azonban ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a koronavírus-járványnak egy normális világban felül kellene írnia a stadionépítés szándékát: a StadiOFF nevű tömörülés ezért májusban petíciót indított Stadion helyett parkot a Duna-partra címmel, amit azóta több mint 22 ezren írtak alá az Ahang felületén.

Ezt a kormánynak címezték, és a fő követelése az, hogy betonépületek helyett közpark létesüljön a kormány támogatásával a pesti Duna-part egyik utolsó még beépítetlen területén; valamint az, hogy az így felszabaduló mintegy 200 milliárd forintból a kormány az egészségügyi ellátórendszert és azokat az embereket, családokat és vállalkozásokat támogassa, akik a koronavírus-járvány miatt kilátástalan helyzetbe kerültek. Június közepén figyelemfelhívó akciót is szerveztek a leendő stadion helyén: a bontási területet a Rákóczi híd pesti hídfőjétől palánk keríti el, ezekre – rongálás nélkül –  figyelemfelhívó és tiltakozó feliratokat ragasztottak.

Június végén a StadiOFF közmeghallgatást kezdeményezett a ferencvárosi önkormányzatnál a kivitelezés előtt álló projekt részletes terveinek bemutatásért, miután úgy vélték: mind a kormány, mind Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere elmulasztotta a kerület közösségének bevonását a döntéshozatalba és a tervezésbe, amikor kompromisszumot kötött a kormánnyal, és további fejlesztéseket kért a stadionért cserébe. A közmeghallgatásról ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen.

A beruházás megakadályozása érdekében Kassai Dániel, Pestszentlőrinc-Pestszentimre ex-LMP-s önkormányzati képviselője nyújtott be népszavazási kérdést még tavaly ősszel, végleges döntés azonban csak most született róla, mivel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) első körben elutasította a kezdeményezést. A képviselő továbbvitte az ügyet a Kúriára, a most meghozott döntés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye, vagyis hivatalosan is megkezdődhet az aláírásgyűjtés a népszavazás kiírásáért (vagyis csak megkezdődhetne, hiszen a koronavírus-járvány miatt a kormány nemrég a népszavazások elhalasztásáról rendelkezett, így csak a veszélyhelyzet elmúltával indulhat meg a kampány).

Mint az augusztus végén kiderült, a Puskás Stadionhoz hasonlóan a 2023-as atlétikai világbajnokságra is a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Építőipari Zrt.,valamint a Magyar Építő Zrt. Építi meg a stadiont. A 24.hu információi szerint az alvállalkozók között van a Mészáros csoportból a Mészáros és Mészáros Kft. és V-Híd Zrt., valamint Szíjj László Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft-je is.

„Az emberek végre véleményt mondhatnak arról, hogy hogyan is állnak hozzá Magyarország legismertebb oligarchájához és a hozzá kapcsolódó egyik kormányzati beruházáshoz. Tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc atlétikai stadionjánál már a telekvásárlás (16,5 milliárd) is gyanús körülmények között zajlott le és azóta a tereprendezési munkálatok költségei az átlagár négyszeresére (7,8 milliárd) emelkedtek. A stadion és környékének rendezése is 150-ről 204 milliárdra kúszott fel, a pénzherdálásnak pedig messze még a vége”

– írja a képviselő Facebook-oldalán.

2020-ban még nem volt olyan kérdés, ami átment volna a Nemzeti Választási Bizottságon, ezért ez Kassai Dániel szerint óriási eredmény, ami hatással lehet a 2022-es választásokra is, „minél többen mondanak igent, annál nagyobb az esélye, hogy 2021. a tettek éve lesz” – vélekedik.