Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Párbeszéd szerint önerő nélküli lakásfelújítási programra lenne szükség a kormány terve helyett

A Fidesz lakáspolitikája semmilyen megoldást nem nyújt az évi több, mint 3000 kilakoltatással szemben, a 300 000 nyomortelepen élő számára, és annak a több, mint 3 millió embernek, akik felújításra szoruló lakásban kénytelenek élni – így kommentálta a Párbeszéd a kormány otthonteremtési akciótervét azt követően, hogy a parlamenti pártok csütörtökön vitáztak róla az Országházban. A párt a kormány tervezett intézkedéseire reagálva közzétette saját hétpontos, lakhatási válságra vonatkozó javaslatcsomagját is:

  1. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások kegyetlen eljárásának tilalma. A lakásvesztés, hajléktalanná válás megelőzése, lakásmegtartás támogatása, egyebek között az adósságkezelési szolgáltatás kötelezettségének visszaépítése a szociális törvénybe.
  1. Bérlakásépítés. Tömegek jelentkeznek és várnak bérlakásra, a mindössze 1,5%-os szociális bérlakás szektor bővítése kell, állami és önkormányzati programokkal legalább 100 ezer új bérlakást kell építeni. Emellett bővíteni kell a kollégiumi férőhelyeket is, minimum 25 ezer új helyre van szükség.
  1. Szociális és önkormányzati lakásügynökségekre van szükség. A párt szerint be lehet vonni a magáningatlanokat a lakáskiadásba, ami biztonság a kiadónak és megfizethető lahatás a bérlőnek, és minden beruházást kötelezni kell bérlakás hányad létrehozására.
  1. Lakbérplafon bevezetése. Szabályozni kell a rövidtávú lakáskiadást.
  1. Elsőként lakhatás! programok indítása. A hajléktalan embereknek nem szállóra, hanem lakásra van szüksége. Ez egy olyan társadalmi befektetés, ami hamar megtérül, hiszen így a szociális és egészségügyi ellátórendszerek igénybevétele helyett a társadalom produktív tagjává válhatnak az emberek.
  1. Teleprehabilitáció. Nem a telepeket kell önmagukban felszámolni, hanem egy komplex program, munkaügyi, oktatási, szociális, gondoskodási program, amelyre 300 000 embernek van szüksége.
  1. Önerő nélküli lakásfelújítási program. 3 millió ember él olyan lakásokban, házakban amik nem megfelelőek. Ezek felújításra szorulnak, nem egészségesek, komfort nélküliek. Egyszerre kell segíteni a magyarok életkörülményeit és a klímasemlegességi elveket.

A parlamentben Novák Katalin prezentálta  az otthonteremtési akcióterv részleteit: az új építésű lakásokra vonatkozó áfa 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a csokkal lakást vásárlóknak a 4 százalékos visszterhes vagyonszerzési illeték eltörlését. Azt pedig kormányrendelet rendezi majd, hogy azoknak a gyermekes vagy gyermekvállalás előtt álló családoknak, akik csokkal vásárolnak otthont, az 5 százalékos áfatartalmat is visszaadják.

A csökkentett áfakulcsot 2022 végéig lehet majd alkalmazni, de ez a határidő inkább a folyamatban lévő építkezéseket érinti. Azokra a lakásokra ugyanis, amelyekre eddig az időpontig megkapják az építési engedélyt, egészen 2026 végéig alkalmazható lesz az 5 százalékos áfamérték – magyarázta.

Arról is beszámolt, hogy kormányrendeletben szabályozzák majd a több generációs otthonok létrehozását, így például tetőtérbeépítéshez is felvehető lesz az új otthon vásárlásához igénybe vehető csok-összeg. Emellett segítséget nyújtanak majd a gyermekes családoknak az otthonuk felújításához is jövő januártól: ők a lakásfelújítási költségeinek felét – maximum 3 millió forintot – visszaigényelhetik.

A törvényjavaslat vitáján Tordai Bence a Párbeszéd frakciójából arról beszélt, hogy a Fidesz lakhatási politikája mindig a leggazdagabbakat támogatja. Azokat kellene segíteni, akik maguktól, saját erejükből erre nem képesek – mondta. A magyar családok kétharmadának továbbra sincs megtakarítása, a fiatalok többségének nincs reális esélye még az önrész befizetésére sem – mutatott rá. Kitért arra: ma több mint 300 ezer ember él nyomortelepeken, háromezer családot lakoltattak ki a családok évében. Súlyos a lakhatási válság, és erre a kormánynak semmilyen megoldási javaslata nincs – közölte.

Csárdi Antal az LMP-ből azt mondta: a csomag több eleme szükséges, de mélységét és következményét tekintve kevés és rossz irányt mutat. Emlékeztetett: a csok miatt jelentősen növekedtek a lakásárak, „és most a kormány kénytelen futni a pénze után”. A csomagnak leginkább megkérdőjelezhető része szerinte az 5 százalékos áfa visszahozatala, mert, mint fogalmazott, a véletlenszerű családpolitika nem teszi tervezhetővé a jövőt. A javaslat szerinte egy társadalmi csoportnak és egy gazdasági csoportnak kedvez: az építőiparban érdekelt vállalkozások értékesítését támogatja, és segítséget nyújt a társadalom felső tíz százalékának. Rámutatott: a kormányoldal felszólalói 50 millió forintos lakással példálóztak, miközben egy átlagos családnak erre nincs pénze.

Gurmai Zita (MSZP) szerint bár számos részletében jó javaslatot terjesztett be a kormány, amelyet ezért a pártja támogatni fog, az mégis változtatásokra szorul.
Szerinte a kormánynak minden rászoruló családra gondolnia kellene a családtámogatások biztosításakor, az előterjesztésének azonban már az elején ott van a megkülönböztetés. Nem élhetnek a jövőben nyújtandó lehetőségekkel az egyedülállók, az egykeresős családok és minden olyan szegény család, amely nem tudja teljesíteni a támogatások elnyerésének feltételeit – mondta.

Z. Kárpát Dáneil (Jobbik) elmondta, ez a kormány volt az, amely nem tett semmit az ellen, hogy egy átlagos budapesti albérletért 150-160 ezer forintot kértek, ezzel családalapítás előtt álló magyar fiatalok hoztak vállalhatatlan helyzetbe.
Kitért arra, hogy az újépítésű lakások száma 2017-ben 36 ezer volt, 2018-ra csak 17 ezer ment fel ez a szám. Ez a kormány szerinte elhibázott, neoliberális családpolitikájával hozható összefüggésbe, amely kontroll nélküli ingatlanárdrágulást hozott.

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy a kormányváltással annak idején valóban családbarát fordulat következett be, és név szerint ismerik azokat a családokat, amelyeknek kedveznek. Valójában a nagy vesztesei a kormányzásnak azok, akik valódi otthonteremtést szeretnének elérni – vélekedett. Hozzátette: a kormány által előadott propagandának nincs köze a valósághoz.

Varga-Damm Andrea független képviselő jelezte, meg fogja szavazni az előterjesztést, noha „ez a javaslat jó, de nem elégséges”. Felvetette: a kedvezményeket 2014 óta igénybe vevő családok töredékénél született gyermek azóta, így elképzelhető, hogy „a magyar társadalomban nincsen nemzetmegtartó erő lélekből, magától”, ami a most tárgyaltnál sokkal komolyabb programokat tesz szükségessé.

Hollik István a kisebbik komránypártból azzal érvelt: nem igaz, hogy jelentős kezdőtőkére van szükség a lakáshoz jutási támogatások felvételéhez. A tízmillió forintos babaváró támogatást, az ugyanekkora mértékű csok-ot és a 15 milliós csok-hitelt hozta fel példaként, hozzátéve, ekkora összegből vidéken akár önerő és kezdőtőke nélkül családi házhoz juthatnak a párok.

A közelmúltban jelent meg cikkünk a kormány otthonteremtési akciótervéről, amelyben Cirfusz Márton, Periféria Központ alapító munkatársa kifejti, hogy  csok konstrukciója vak a társadalmi egyenlőtlenségekre, tekintve, hogy egy tehetős család, amelynek alapvetően nem lenne szüksége az otthonteremtési támogatás igénybevételére ahhoz, hogy lakást építsen, fel tudja venni, így akár tízmillió forintot is spórolva, megspékelve a tízmilliós államilag támogatott, kedvezményes hitellel. Ezzel szemben egy szegényebb család, a CSOK által nyújtott összegekből valójában nem tud felépíteni egy házat, az önerőt pedig nem tudja mellé rakni.

(MTI)