Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A terrorista merénylők mellett a kormány is tovább mélyíti a szakadékot a francia társadalomban

Két hét alatt több kegyetlen késes támadást is végrehajtottak radikális iszlamista merénylők Franciaországban, valamint a francia nagykövetségnél a szaúd-arábiai Dzsidda városában.

Október 16-án a Párizstól 30 kilométerre fekvő Conflans-Sainte-Honorine-ban tanító Samuel Paty történelem-földrajz tanárt fejezte le egy 18 éves csecsen férfi, majd október 29-én a nizzai Notre-Dame bazilikában gyilkolt meg három embert brutálisan egy férfi. A támadónál talált személyi igazolvány szerint 21 éves tunéziai állampolgár, aki szeptember végén érkezett az országba Lampedusán keresztül. A nizzai merénylettel párhuzamosan egy szaúdi állampolgár késsel megsebesítette a dzsiddai francia konzulátus egyik biztonsági őrét.

A nap folyamán Avignonban a rendőrség lelőtt egy férfit, aki lőfegyverrel fenyegetőzött: ezt az esetet a sajtó jelentős része szintén iszlamista támadásként írta le az Europe 1 francia rádiócsatorna értesülésére hivatkozva, miszerint a férfi azt kiáltozta, hogy Allahu akbar (Allah hatalmas). Később kiderült, hogy az avignoni férfi nagy valószínűséggel a szélsőjobboldali Identitárius Generáció tagja, aki Defend Europe feliratú ruhadarabot viselt. A Le Monde szerint a férfi egy észak-afrikai árust fenyegetett a lőfegyverével.

Szintén csütörtökön Lyonban is letartóztattak egy afgán származású férfit, aki taktikai mellényben volt és egy 30 cm-es kés volt nála. Az ő motivációjáról még nem adtak ki a hatóságok hivatalos információt.

A nizzai támadásra reagálva Emmanuel Macron bejelentette, hogy az eddigi 3000-ről 7000-re növelik a fontos imahelyek – közöttük a templomok – és iskolák védelmére felvonultatott katonák létszámát, tekintettel a vasárnapi mindenszentek ünnepére. Az országban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget. „Országunkra iszlamista terrorista támadt rá” – jelentette ki Macron Nizzában.

A magyar kormány a terrortámadást arra használta fel, hogy sorosozzon és saját migrációs politikáját éltesse: hivatalos közleményében a részvétnyilvánítás mellett az áll, hogy „súlyos aggodalomra ad okot, hogy az évekkel ezelőtt elindult illegális migrációs hullámot elvtelenül segítő és támogató nemzetközi baloldal és a velük együttműködő Soros-szervezetek – mint például a Migration Aid – tevékenysége lehetővé tette, hogy európai országokban a nyílt utcán, vagy éppen a templomokban ártatlanokat fejezhessenek le, vagy végezhessenek ki más bestiális módszerekkel iszlamista szélsőségesek.” Továbbá „Magyarország a kezdetektől határozottan ellenzi és hatékonyan fel is lép az illegális migrációval szemben, ahogyan ezt a jövőben is meg fogja tenni” – idézi a Miniszterelnökség közleményét az MTI.

Korábban Szijjártó Péter Facebook bejegyzésben fakadt ki. „Európa, ébresztő! Egy tanár lefejezése, gyilkosság a templomban, a szent pápa szobrának meggyalázása. Mi jön még?” – írja a miniszter, aki szerint „kezdenek elszabadulni a szélsőséges, keresztényellenes, a hagyományos európai értékeket és a hagyományos európai életformát megsemmisíteni akaró ideológiák, csoportok és személyek.”

Orbán Viktor is hasonló húrokat pengetett, aki szerint „a mai és az elmúlt hetek támadásai is egyértelműen megmutatták, hogy közös európai kultúránk, életmódunk és értékeink a szélsőséges terrorizmus célkeresztjébe kerültek.” A miniszterelnök biztosította Macront Magyarország támogatásáról, és kijelentette, hogy „készen állunk arra, hogy egyesítsük erőinket a hagyományos európai értékek és a hagyományos európai életforma megvédése érdekében.”

A magyar kormány álláspontja ezúttal nagy mértékben egybecseng a francia kormányéval, csakhogy Macron még a mostani támadásokat megelőzően indított útjára egy olyan kampányt, amelyet a francia muszlim vallású lakosság, illetve a nemzetközi muszlim közösség egyes részei iszlamofóbnak éreztek.

Macron október másodikán hozott nyilvánosságra egy olyan akciótervet, amely az elnök szerint kíméletlenül kiszorítaná a vallást a francia oktatásból és közszférából, és megszabadítaná a francia iszlámot a „külföldi befolyástól”. A tervet bemutató beszédében Macron kiállt Franciaország szekuláris elvei mellett, az iszlámot pedig „krízisben lévő” vallásnak nevezte. A terv részeként a közalkalmazottak számára kötelező érvényűvé teszik a „neutralitást”, az olyan vállalkozásoknak, amelyek állami támogatásért folyamodnak, „szekularizmusról szóló szerződést” kell aláírniuk, de egy olyan elemet is tartalmaz, amely egy „felvilágosult iszlám” létrehozását célozza.

Samuel Paty október 16-ai meggyilkolása után a francia belügyminiszter, Gérald Darmanin javaslatára több mint 50 civil szervezetet tilthatnak be a „radikális iszlám” terjesztésére hivatkozva. Az egyik ilyen szervezet a jogvédő Iszlamofóbia Elleni Kollektíva (CCIF), amely vallási alapú diszkriminációt elszenvedő francia muszlimok érdekeit védi. Több mint 70 civil szervezet és közéleti szereplő állt ki közös nyilatkozatban a CCIF mellett Darmanin bejelentését követően: az aláírók arra kérik a francia kormányt, hogy az antirasszista szervezetek kriminalizálása helyett „tartsa tiszteletben az emberi jogok és alapvető szabadságok iránti elkötelezettségét. Óva intjük a politikai vezetőket a gyűlöletkeltő retorika használatától, amely a társadalmi kohézió és befogadás megerősítése helyett az intoleranciát táplálja.”

A francia állam „még mindig nem ismeri el azt a tényt, hogy az iszlám Franciaország egyik vallása, hogy nem bölcs a francia muszlimokat módszeresen emlékeztetni etnikai vagy földrajzi származásukra és azok alapján hivatkozni rájuk, és hogy a francia muszlimok problémái francia problémák” – fogalmaz véleménycikkben az Al Jazeera. A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy

annak ellenére, hogy a radikalizálódás kiváltó oka általában nem önmagában a vallás, hanem a társadalmi helyzet, a francia döntéshozók ezidáig rendkívül keveset tettek azért, hogy megszűnjön a muszlimokkal szembeni diszkrimináció akár a munka, akár a lakhatás terén, nem foglalkoztak érdemben a faji alapú rendőri brutalitással, a szegénységgel és a muszlim állampolgárok elidegenedettségével a francia társadalmon belül.

Samuel Paty gyilkossága eleve óriási felháborodást váltott ki Franciaországban, október 18-án több ezres tömeg gyűlt össze a párizsi Place de la République-en, hogy szolidaritását fejezze ki az áldozattal. Szinte borítékolható, hogy a csütörtöki rettenetes merénylet, társítva a francia kormány hozzáállásával tovább mélyítheti a szakadékot a francia többségi társadalom és a muszlim vallásúak között.