Hosszabb riportot közölt a Guardian brit hírportál olyan mianmari nőkről, akik nyugati divatmárkáknak varrtak ruhákat, de a koronavírus-járvány miatti leállásban elvesztették munkájukat és prostitúcióra kényszerültek.
Ahogy arról a Mércén korábban már többször írtunk, a fast fashion áruházak (pl. H&M, Zara, New Yorker) jellemzően a délkelet-ázsiai országok rossz gazdasági helyzetét, olcsó munkaerejét és természeti erőforrásait zsákmányolják ki, hiszen így alacsony áron tudnak annyi terméket legyártatni, hogy azokat világszerte árulhassák. Ezekben a gyárakban nagyrészt női munkásokat foglalkoztatnak, akik jobb híján alacsony fizetésért, méltatlan körülmények között dolgoznak.
De a járványhelyzet miatt még ez a munkalehetőség is sokak számára elveszett. A Guardiannek egy 19 éves lány mesélt tapasztalatairól, aki szülés után akart volna visszamenni dolgozni, de egyszerűen nem volt hova, nem kerestek munkaerőt a textilgyárakba.
Nem sokkal később férje elhagyta, az apjának pedig el kellett adnia riksáját, így a személyszállításból sem származott bevételük. Hogy elkerüljék az éhezést, a nő prostitúcióba kényszerült.
A lány elmondta, mivel esténként, a sötétben dolgozik az utcán, folyton fél, de igyekszik közben azzal biztatni magát, hogy így legalább tud ételt biztosítani családja számára.
Hozzátette, alig van ideje a gyerekével lenni, a szoptatásról is át kellett állnia tápszeres etetésre.
Egy mianmari szexmunkás szervezet szerint ez a történet csak egy a sok közül: az országban összesen 223 gyár állt le, ami februárban első körben 10-15 ezer munkahely megszűnését okozta, majd júliusig újabb 60 gyár bocsátott el több mint 40 ezer dolgozót.
Yangonban, az ország 7 milliós fővárosában nemrég ismét kijárási tilalmat rendeltek el, így idén rengeteg nő prostituálódott az egyébként is szegény országban.
A 30 éves Khine szintén arról számolt be a brit hírportálnak, hogy férje nem tudta tovább fizetni a személyszállításra használható riksa bérleti díját, ezért prostituált lett. Ő is azt nyilatkozta, hogy sokszor fél munka közben, mivel erőszakos és szadista férfiak is felkeresik.
A Guardian riportja azt is megemlíti, hogy bár az alacsony jövedelmű háztartások kaptak pénzt és alapvető élelmiszereket a kormánytól, mivel a prostitúció illegális Mianmarban, sok nő nem tudta magát igazolni, és kimaradt a segélyosztásból.
Az illegalitás pedig egyébként is plusz egy dolog, ami miatt még aggódniuk kell az érintett nőknek. Az országban ugyanis 3 évig terjedő szabadságvesztés jár prostitúciós tevékenységért, a közelmúltban pedig megszaporodtak a letartóztatások.
Csakúgy mint a legtöbb országot, nemrég Mianmart is elérte a koronavírus-járvány második hulláma: az augusztusi, pár százas esetszám után már közel 40 ezernél jár a fertőzöttek száma, és eddig nagyjából 1000-en haltak meg a vírus következtében.