Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Civilek tiltakoztak Budapesten a műemlékeket és zöld területeket eltipró kiemelt beruházások ellen

A lebontásra váró Radetzky-laktanya épületénél tartottak sajtótájékoztatót és flashmobot civilek a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások gyakorlata ellen hétfőn – írja friss közleményében az aHang szervezet.

Összesen négy különböző helyszínről jelentek meg lakosok, akiknek közös a problémájuk: a kormány és a döntéshozók a fejük fölött, az érintettek bevonása nélkül pecsételik meg lakókörnyezetük sorsát, építészeti vagy természeti szempontból.

A flashmobon a XII. kerületi Csörsz utcaiak, a Városliget, a VIII. kerületi Heinrich-udvar és a II. kerületi Radetzky-laktanya védői képviseltették magukat, és a felszólalások mellett villámkiállítást is rendeztek: képeken mutatták be a közérdeket semmibe vevő beruházásokat.

Fotó: aHang

A Radetzky-laktanyáról az Átlátszó írta meg nyáron, hogy bontás várhat rá, hiába ígérte meg a kormány, hogy eredeti formájában megmaradhat az épület, miután tavaly az UNESCO Világörökség Bizottsága külön kiemelte a helyszínt.

Az átépítés pedig nem is csak műemlékvédelmi szempontból aggályos, teszi hozzá az aHang. Ehhez ugyanis korrekt és részletes hatástanulmányokra is szükség lenne a talajvizek, a forgalom és a környező, bauxitbetonból épült házak szempontjából. Ennek ellenére a helyszínen a Market Zrt. képviselőjének elmondása alapján 26-án megkezdik a bontást, miután augusztusban a projekt kiemelt beruházás lett.

Fotó: aHang

De hasonló helyzettel állnak szemben a Heinrich-udvart védő civilek is: őket egyik tagjuk, Frigy Cecília képviselte, aki a C8 Civilek Józsefvárosért Egyesület tagja. A Heinrich-udvar több mint 100 éves épületegyüttese az Üllői út – József körút – Pál utca – Mária utca által határolt tömbben, ami májusig ipari és kulturális műemlék volt. A helyére egy beruházó rövid távú kiadásra alkalmas, több mint 200 lakásos épületet tervez építtetni.

A Heinrich-udvar ügyéről tavasszal mi is bővebben írtunk: a Magyar Közlöny 2020. április 29-i száma rendelkezett a terület kiemelt státuszúvá nyilvánításáról, ennek köszönhetően a beruházónak még a kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kell betartania az építkezés folyamán, illetve 20 százalékkal nagyobb beépítettséget engedélyeztek, mint amit a kerületi szabályozás lehetővé tenne.

„A legfontosabb kérdés az, hogy mitől válhat nemzetgazdasági érdekből kormányzati rendelkezéssel kiemeltté egy magánberuházás? Itt nincs közintézmény, hanem magánemberek magánérdeket szolgáló funkciókra tervezett projektje lesz. Még nyomokban sem tartalmaz közérdeket” – emelte ki Frigy Cecília.

A C8 egyesület tagja arra is emlékeztetett, hogy a helyszín művészeti, kulturális szempontból is kiemelt fontosságú: korábban a Heinrich-udvar még művészek alkotóműhelye, zenészek próbaterme és egy rádió stúdiója volt. Emellett pedig a Pál utcai fiúk emlékét is őrzi: a József körút 83. alatti Neumann-házban élt Molnár Ferenc; apja, Dr. Neumann Mór építtette a házat; és a Pál utca-Mária utca sarkán volt Nemecsekék grundja 1909-ig.

Fotó: aHang

Az Alkotás utca-Győri út közti tömbben lévő sportcsarnok, amelyet a Testnevelési Egyetem használt, 2015-ben leégett. Az új sportcsarnok és a szabadtéri sportpályák Mocsai Lajos rektor döntése értelmében ugyanitt létesülnek, hiába kapott több felajánlást a kormányzattól és a fővárostól rozsdaövezeti területekre.

A munkálatok meg is kezdődtek szeptember 1-jén – a környéken lakók bármiféle tájékoztatása nélkül. És ugyanígy zajlott a Csörsz utca felőli jegenyesor kivágása is.

A helyiek emellett azt is fájlalják, hogy a 36 milliárdnyi közpénzből arra már nem futotta, hogy a lehető legtöbb zöldterületet alakítsák ki az építkezés során. Az erre vonatkozó kérdésükre a lakók – mindössze szóban – azt a választ kapták, hogy a terület nem köztér, hanem egyetemi oktatóközpont lesz, és a zöldfelületek fenntartása költségesebb az üzemeltetés során a kőfelületeknél.

A beruházó pedig azt is elmondta, hogy a betontér szükségességét a gyakori, nagy létszámú egyetemi szórakoztató rendezvények is indokolják – erről szintén nem tájékoztatták vagy kérdezték meg a helybelieket.

Az eseményen a Városliget védőit Garay Klára képviselte, aki kiemelte, hogy a kiemelt beruházások brutális gyakorlata mindannyiunkat hátrányosan érint, és emlékeztetett arra, hogy ők a tiltakozással a kötelezettségüket teljesítik, hiszen az Alaptörvény kimondja:

„a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

Címlapkép: Fotó: aHang