Hétfőn újra eljött a soron következő negyedik azonnali kérdések órája, amikor Orbán Viktornak is válaszolnia kellett az Országházban a neki feltett kérdésekre. Az ellenzék egyebek mellett a borsodi időközi választás és a nagy felháborodást kiváltó „orvostörvény”  témájával is „megkínálta” a miniszterelnököt.

„Krumplikirályság”

„Egyetlen kérdésem van: milyen a félelmen és szegénységen vett győzelem íze?” – kezdte Jakab Péter, a Jobbik elnöke az azonnali kérdések sorát. A frakcióvezető szerint Borsodban a helyiek arról számoltak be neki, hogy azért szavaztak a Fideszre, mert az egyetlen bevételi forrásuk „a közmunka, vagy mert erre kérte őket a keresztény-konzervatív uzsorás az Audiból.” 

Jakab szerint a kormány 10 éve a félelemre építi az országot, csak azzal foglalkozik, hogyan tudna hatalmon maradni. Ellenségképet gyárt, gyűlöletet szít. „Választást így is lehet nyerni, csak ebbe ez az ország bele fog dögleni” – jelentette ki Jakab. 

„Köszönjük a gratulációkat!” – kezdte Orbán válaszát. A miniszterelnök Jakabot hallgatva nem tudta eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen, mivel szavai megalázóak a borsodi emberekre nézve. Orbán szerint az ellenzék éppen azért veszítette el a választást, mert így gondolkodik a borsodi emberekről. „A Gyalog galopp fekete lovagja jut eszembe: egyezzünk ki egy döntetlenben!” – zárta válaszát Orbán.

Viszontválaszában Jakab krumplikormányzást emlegetett, majd előrántott egy zsák krumplit, amit átadott Orbánnak. A szemléltetőeszköz használatát azonban nem jelentette be előre, ezért a házelnök figyelmeztette a frakcióvezetőt.

Orbán ezek után kifejezte abbéli reményét, hogy Jakabék a krumpliért fizettek, „ha már a varrónőket elfelejtették kifizetni.” A miniszterelnök biztosította a szerencsi lakosokat, hogy ahogy eddig is, úgy ezután is számíthatnak a kormányra. Majd hozzátette: „Önök két dolgot nem tudnak: nyerni és veszíteni.”

EBRD-paktum

A kilakoltatásokról kérdezte Orbánt az MSZP-s Szakács László, aki azt szegezte a miniszterelnöknek, hogy tavasszal ugyan hitelmoratóriumot hirdetett a kormány, de kilakoltatási moratóriumot nem. Szakács szerint azért nem, mert a kormány aláírt egy olyan szerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), amelynek értelmében a magyar kormány nem hoz olyan szabályokat, ami akadályt gördít a családok kilakoltatása elé.

Orbán azt javasolta Szakácsnak, hogy tanulmányozza jobban a dokumentumot, és azzal szemben, amit Szakács állít, nemcsak a hiteltörlesztést kamattörlesztést is hirdettek, amelyet mégcsak kérni sem kell külön.

Szakács adatokkal kontrázott: 400 gyermeket emeltek ki családokból a szocialista politikus szerint, mert Orbán aláírta ezt a paktumot, és családjaikat kilakoltattták.

A miniszterelnök azzal védekezett, hogy november 15-től újra kilakoltatási moratórium van (ez a rendes évi kilakoltatási moratórium, a válsággal kapcsolatos gazdasági intézkedésekhez nincs köze – a szerk.), és Szakács nemcsak nem szavazta meg a bankok megadóztatását, de megszavazta például 2010 előtt az ingatlanadót, a nyugdíjak csökkentését, és a közszféra béreinek csökkentését is.

Becsukott szemmel vezetni

Arató Gergely, a DK képviselője tette fel a következő kérdést, ami a nemzeti konzultáció árát firtatta. „Bárki ingyen is megmondta volna Önöknek, hogy mindenki azt szeretné, hogy normálisan működjön az ország” – jelentette ki a képviselő, aki szerint tesztelés nélkül járványt kezelni olyan, mint becsukott szemmel vezetni.

Arató emlékeztette az Országgyűlést, hogy nagyjából egymillió emberre 1000 teszt jut Magyarországon, ami elmarad a környező országok teszteléséhez képest. Arató azt is hangsúlyozta, hogy az elvégzett tesztekhez viszonyítva feltűnően magas a pozitív tesztek aránya. „Elkezdenek tesztelni, vagy leállítják az országot?” – kérdezte Arató.

Orbán válaszában adatokat sorolt: 1806 főt kezelnek jelenleg koronavírussal kórházban, 904 306 elvégzett PCR teszt van, ezek mind ingyenesek voltak. „A járványügyi szakemberekkel követjük, hogy a világon milyen tesztelési lehetőslgek vannak. A szakemberek azt javasolták, hogy az antigén tesztekkel tesztelést is vezessük be, ez talán már holnap elindul” – jelentette be a miniszterelnök.

Arató örömét fejezte ki, hogy újfajta tesztelési módokat vezetnek be, viszont felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán arra nem válaszolt, hogy növelik-e a tesztek számát és arra se, hogy miért akadályozták meg, hogy népszavazás legyen arról, hogy ingyenes legyen-e a teszt.

Orbán szerint azonban nem érdemes politikai kérdést csinálni a tesztelésből, majd köszönetet mondott az egészségügyi dolgozók munkájáért. A miniszterelnök szerint az ellenzék viszont a támadásaival leértékeli ezt a munkát, és ha már nem segíti a védekezést, legalább ne hátráltassa.

Mi lesz a vízellátással?

A „legfontosabb, bedőlés szélére került közszolgáltatásokról” kérdezte a miniszterelnököt az LMP-s Keresztes László Lóránt, azon belül is a vízügyi szolgáltatásokról. Felidézte, hogy csődközelben van az Alföldvíz Zrt., rengeteg a csőtörés, és ezermilliárdos nagyságrendben van szükség források bevonására, a kormány pedig nem tárgyal a szakmai szervezetekkel és az önkormányzatokkal.

A vízüggyel kapcsolatban azt válaszolta a miniszterelnök, hogy Magyarországnak van egy tízéves fejlesztési terve, és ott a négy legfontosabb kérdés közt szerepel a vízügy modernizációja, amelyet a következő években végre fognak hajtani.

Keresztes még egyszer hangsúlyozta, hogy rengeteg pénzre van szüksége a vízügynak, az önkormányzatok az őket érő megszorítások miatt pedig nem tudják kiegészíteni ezeket a forrásokat. Azt is megkérdezte a miniszterelnöktől, hogy mit tesz a kormány az ivóvízellátás megmentése érdekében.

„Folyamatosan egyeztetünk az önkormányzatokkal, és annyi forrást folyamatosan biztosít a kormány, hogy a vízellátás az ország minden sarkában biztosítva legyen” -válaszolt Orbán. Abban igazat adott az LMP-s politikusnak, hogy vannak elöregedett részei a vízügyi hálózatnak, de ezek szerinte fel lesznek újítva.

Orbán nem tart tömeges orvoshiánytól

Szabó Tímea gratulációval indította a felszólalását, Orbán új unokáját említette. Majd az orvosok béremeléséről szóló törvény problémás részeire tért rá, az átvezénylés és a másodállás vállalásának kérdésére. Szabó a MOK által kiadott kompromisszumos javaslatot hozta fel, amely azt kéri, legyenek olyan csoportok, akiket nem lehet átvezényelni, valamint egyedül rendkívüli helyzetekben lehessen ehhez az eszközhöz nyúlni. „Teljesíti a MOK által benyújtott kompromisszumos javaslatát?” – kérdezte Szabó.

Orbán szerint a két említett részlet olyasmi, amiről még kormányrendeletben kell pontosan rendelkezni. Attól viszont a miniszterelnök „nem tud elállni”, hogy az orvosoknak rendelkezésre kell állniuk. A mostani válság jó példa arra, miért van erre szükség: nincs válsághelyzet, mégis szükség van a vezénylésre.

Szabó hangsúlyozta, hogy attól még, hogy nincs hivatalosan járványhelyzet, még járvány van. Az orvosok pedig nem azt kérték, hogy járványhelyzetben ne lehessen átvezényelni őket, hanem hogy „békeidőben” ne legyen erre lehetőség.

Orbán válaszában kiemelte, hogy Magyarországon jelenleg 6000-rel több orvos dolgozik, mint 2010 előtt. A miniszterelnök nem tart a tömeges orvoshiánytól az új rendeletnek köszönhetően, a kormány értelmes szabályokat akar, ami a szakmai szervezeteknek is akceptálhatóak.

„Alapvetően plebejus fajtájú emberekből” álló kormány

Bencsik János gazdasági vonatkozású kérdést tett fel a miniszterelnöknek: miért nem sikerült az elmúlt években olyan magyar, exportképes vállalatokat létrehozni, amelyek versenyképesek a nyugati piacon is? A képviselő szerint a kormány a kisvállalkozók helyett az autóipart „füröszti tejben-vajban”.

Orbán szerint Bencsik kérdése „olyan jól indult”, aztán durván végződött. A miniszterelnök sérelmezte, hogy Bencsik elitizmussal vádolja „az alapvetően plebejus fajtájú emberekből álló kormányt”, valamint kiemelte, hogy „a szegénység tekintetében nem lehet a jelenlegi Magyarországot összehasonlítani a 10 évvel korábbival.” Orbán szerint a szegénységet sikerült hátrább szorítani, amiben nem a kormány teljesítménye a lényeg, hanem a gazdaságé. „A munkanélküliséget felszámoltuk, a szegénységet is fel fogjuk” – zárta a miniszterelnök optimista hangon a válaszát.

Bencsik elfogadta, hogy voltak eredmények az elmúlt 10 évben, és még Mészáros gazdagodásának is őszintén tudna örülni, ha azt gondolná, hogy valódi teljesítmény áll mögötte. De a képviselő szerint nem így van. Bencsik azt a polgári Magyarországot szeretné felépíteni, amelyről a Fidesz már rég letett.

Orbán viszontválaszában a minimálbér emelkedését emlegette, valamint, hogy 38 537 magyar vállalkozás exportál külföldre, ezeknek többsége magyar tulajdonú. Ebből több is helytáll nemzetközi mezőnyben.

Az az ember még nem született meg, aki Orbánt korrumpálni tudta volna

A jobbikos Szilágyi György Orbán rendszerváltás-korabeli Soros-ösztöndíját emlegette fel, mondván, hogy bár a kormány szerint Soros megveszi a nyugati politikusokat és az Európai Bizottságban lévő embereket pénzeli, Orbán Soros-ösztöndíjasként valóban jól ismerheti a Soros-módszert. Azt is felhozta, hogy Orbán regnáló miniszterelnökként is fogadta 2010 októberében a milliárdost. Azt kérdezte a miniszterelnöktől: „Mit kért Öntől Soros György azért a sok-sok pénzért, amit a Fidesznek adott?” Másik kijelentéséről is kérdezte Orbánt, amely szerint „Németországban nagyobb a korrupció, mint Magyarországon” és ez azért kényes kérdés Szilágyi szerint, mert Magyarország egyik legfontosabb üzletfele Németország.

Orbán a rendszerváltáskori időkről azt mondta, a Fideszt egyfelől Soros György, másfelől Csurka István támogatta akkor, mert „akkor még antikommunitsa egységfront” volt.

„Szeretném látni azt az embert, aki bármilyen döntésemben befolyásolni tud, mert az az ember még nem született meg”

– szögezte le a korrupciós megjegyésre reagálva. „Ha Önök nem csak a liberális sajtót olvasnák, akkor tudnának a németországi korrupciós ügyekről, és Németországban épp áll a bál a nyugati világ egyik legnagyobb pénzmosási ügye miatt” – tette hozzá. Orbán még egyszer arról beszélt – hangos nevetést kiváltva az ellenzéki sorokból -, hogy Magyarországon a korrupcióval szemben zéró tolerancia van, itt senki nem tud döntést megvásárolni.

Szilágyi szerint megnyugtató, hogy Magyarországot nem veszélyezteti a németországi korrupciós ráta, hiszen az azt jelenti, hogy nem Merkelt fogja Szíjj László jachtoztatni, hanem Orbán kormányának tagjait.

Orbán még egyszer elmondta, „soha semmilyen befolyást vásárolni ez alatt a kormány alatt nem lehet”, Simicska Lajosra célozva pedig hozzátette, hogy aki erre mégis kísérletet tett, annak éppen a Jobbikot sikerült később korrumpálnia.

A miniszterelnöknek feltett azonnali kérdések a Mérce közvetítéséből nézhetők vissza: