Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Maratoni aláírásgyűjtéssel folytatódik a STOP Airbnb kampány

Október 15-től 21-ig maratoni aláírásgyűjtéssel folytatódik a STOP Airbnb kampány: a szervezők az I., II., V., VI., VII., VIII., IX. és XIII. kerületek lakosait kérik, hogy fejezzék ki támogatásukat a rövid távú szálláshelyek korlátozását célzó kampányukhoz.

Az akció azon kerületeket célozza, melyek a „legfertőzöttebbek” a turisztikai célra hasznosított ingatlanok által.

Az aláírások leadására személyesen vagy online is van lehetőség, mindkét esetben garantáltan csak a kerületben élők tudnak véleményt nyilvánítani. A mai napon (szombat, október 17.) az aláírásgyűjtő sátrak három forgalmasabb piacnál helyezkednek el a Hunyadi téren, a Klauzál téren és a Hold utcánál reggel 9 és délután 13 óra között. Vasárnaptól szerdáig pedig a Blaha Lujza térnél, a Nyugati térnél és a Deák térnél is sátrat állítanak, ahol az érintett kerületek lakosai aláírhatnak önkénteseink segítségével. Bővebb információ az aláírásgyűjtő pontokról itt érhető el.

A Mércén évek óta beszélünk arról, milyen komoly társadalmi kárai lehetnek az Airbnb-nek és más rövid távú lakáskiadást lehetővé tévő platformoknak. A kormány döntése nyomán – mely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok szigorúbban szabályozzák ezt a területet – végre komoly társadalmi vita indulhat a kérdésben. A vita végén pedig reméljük, olyan megoldások születnek, amelyek figyelembe veszik a városlakók érdekeit, és amelyek szem előtt tartják, hogy a lakhatás egy alapvető emberi szükséglet és jog, nem pedig a profittermelés egyik módja.

Azokat a cikkeinket itt gyűjtöttük össze, amelyek segítenek teljes képet kapni a jelenség társadalmi és lakhatási következményeiről!

Ahogy arról mi is írtunk korábban, A Város Mindenkié (AVM), az Utcáról Lakásba (ULE), a Táncsics Radikális Balpárt, a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom és a Szikra Mozgalom közös kampányának célja, hogy nyomást gyakoroljanak a budapesti önkormányzatokra annak érdekében, hogy éljenek az Országgyűlés által megszavazott jogkörükkel, és korlátozzák a lakások turisztikai célú bérbeadását. Ez az intézkedés is elősegítené, hogy a jelenleg Airbnb-ként működő lakások a hosszú távú bérleti piac felé terelődjenek.

Ahogy arra az AVM korábban felhívta a figyelmet, a lakbérárak emelkedéséhez és a lakhatási válsághoz nagymértékben hozzájárul az Airbnb is. A lakáspiaci kínálat szűkülése és a kereslet állandósága a piac logikája szerint eleve áremelkedést okoz. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a jelenség sem, miszerint a tulajdonosok, látva az Airbnb-sek profitját, szintén nagyobb hozamra szeretnének szert tenni. Ez a várakozásaikban beálló változás pedig azért is felelős, hogy automatikusan magasabb árakat szabnak.

A fővárosban az elmúlt 10 évben 130%-kal nőttek az árak, ennek nem csak az Airbnb az oka, de az egyik legfontosabb tényezője. Mivel ezzel együtt a nem nőttek ilyen mértékben a fizetések, az embereknek a fizetésük egyre nagyobb részét kell lakhatásra fordítani, ezzel az életük más területeiről forrásokat elvonni. Ezzel csökken az életszínvonaluk, és mivel sokan már csak szobákat engedhetnek meg maguknak, a lakások is egyre zsúfoltabbak lesznek.

A különböző hatások együttese pedig a hosszútávra kiadott lakások albérleti árának megemelkedéséhez vezet. Ennek következtében egyre többen szorulnak ki a város külső kerületeibe, ahol a munkahelyek száma jellemzően alacsonyabb, ők tehát ingázásra kényszerülnek, életminőségük romlik.

Akik a belvárosban maradnak, kevésbé engedhetik meg maguknak a minőségi lakhatást, illetve jövedelmük jelentős hányadát kell a lakbér kifizetésére fordítaniuk, ebből kifolyólag köztük szintén romló életminőség figyelhető meg. Hosszútávon a lakástulajdonosok sem a rendszer haszonélvezői, hiszen a piaci versenyben nem tudnak lépést tartani azokkal, akik rövid távú szálláshelyként adják ki ingatlanjukat, ha tehát nem szeretnének alulmaradni, ők is arra kényszerülnek, hogy térjenek át az Airbnb és a hozzá hasonló víziók követésére.

A lakáspiaci árakra gyakorolt hatáson kívül a lakások turisztikai célú bérbeadása egyéb folyamatokat is elindít a belvárosban.

Ilyen például egyes városrészek monokulturálissá válása, ugyanis a vendéglátó egységek és az üzletek elsősorban azok igényeire lesznek szabva, akik hajlandók többet és magasabb áron fogyasztani, azaz a turistákéra. Ezáltal pedig a helyi lakosok igényei háttérbe szorulnak, az őket körülvevő kínálatot nem az általuk nyújtott kereslet szabja majd meg. Ezen folyamatok megállítását és visszafordítását is célozza az AVM STOP Airbnb kampánya.

Olyan kevés Airbnb lakás van. Miért gondoljátok, hogy egyáltalán befolyásolják a lakáspiacot?

Ide kattintva néhány gyakran ismételt kérdést, és az arra adott válaszokat olvashatjátok a az Airbnb szabályozásával kapcsolatban.

Címlapkép: A Város Mindenkié