A jellegzetesen októberi időjárással összhangban az Országgyűlés október 12-i ülésnapja is meglehetősén álmatag hangulatban indult a napirend előtti felszólalásokkal.
Az ellenzéki képviselők javarészt a COVID-tesztelési kapcitás szűkösségét kérték számon a kormányon, a kormánypárti képviselők pedig egységes mintát követve előbb gratuláltak Koncz Zsófia tegnapi, az időközi borsodi választáson elért győzelméhez, s csak aztán reagáltak az ellenzéki járványügyi felvetéseire, méghozzá többnyire azzal, hogy világszerte felfutóban van a járvány, a magyar fertőzési és halálozási adatok pedig ehhez képest nem is kiugróak.
Sokkal izgalmasabb kérdések és válaszok hangzottak el azonban az azonnali kérdések órájában, ahol bár Orbán Viktor miniszterelnök nem tette tiszteletét – a következő azonnali kérdések órájáról már ő sem hiányozhat -, szóba kerültek az elhelyezés nélküli kilakoltatások, a klímavédelem és a rokkantnyugdíjasok is.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője például azt a kérdést szegezte Varga Mihály miniszterelnök-helyettesnek – aki Orbán Viktor távollétében képviselte a kormányfőt – hogy a családok megvédését zászlajára tűző Fidesz-kormány alatt hogyan fordulhat elő, hogy egy kilakoltatott, daganatos betegséggel küzdő hölgy hazatértekor nem mehet be a lakásába és nem férhet hozzá a gyógyszereihez?
Varga Mihály azzal reagált, első hallásra valóban tolerálhatatlan, ami történt, de azt is hozzátette, ha Z. Kárpát eljuttatta volna a konkrét ügy részleteit, akkor pontos választ tudna adni, viszont a körülmények pontos ismerete nélkül nem tud érdemben válaszolni, és megkérte az ellenzéki politikust, legközelebb küldje el előre a lakásügy történetét.
Z. Kárpát viszontválaszában azt is előrelépésként értékelte, hogy Varga „nehezen tolerálhatónak” nevezte első hallásra az esetet, viszont azt a kérdést még hozzátoldotta mondandójához, hogy 10 ezer ilyen, a konkrét példához hasonló esetet akkor hogyan tolerált a kormány az elmúlt években? A jobbikos politikus úgy fogalmazott: ha lenne a miniszternek három szabad napja, végigturnézná
Varga Mihállyal az országot, hogy ő is megismerje a magyar rögvalóságot, egy valódi nemzeti kormány pedig Z. Kárpát szerint senkit nem engedne utcára tenni.
Varga azzal kontrázott: a legtöbb ilyen lakásügyi helyzet előállását nem a Fidesz okozta, és amit meg lehetett tenni az ilyen ügyek számánák csökkentéséért, azt szerinte a kormány meg is tette a devizahitelek forintosításával és az ügyfélsegítő programok indításával.
Bangóné Borbély Ildikó az MSZP soraiból a háziorvosok helyzetét kérte számon az Emmi-n, amelynek oldaláról Kásler Miklós távollétében Rétvári Bence felelt. Bangóné az alapellátásban dolgozó orvosok elöregedett korfáját, illetve a betöltetlen praxisok számát nehezményezte, illetve konkrétan azt kérdezte Rétváritól, hogy akik napi szinten nem kapnak alapellátást, kihez forduljanak, milyen szolgáltatásokhoz tudnak hozzájutni? Adatokkal is alátámasztotta mondandóját, jelezvén, hogy míg 2010-ben 176 körzet volt betöltetlen, most 562, emiatt pedig 720 ezer magyar ma nem fér hozzá közvetlenül az alapellátáshoz.
Rétvári egyenes válasz helyett leginkább arról beszélt, hogy emelkedett az egy háziorvosi praxisra jutó államti támogatás az elmúlt években, de röviden azt is hozzátette, hogy helyettesítéssel „mindenkinek az alapellátása megoldott”.
A DK-s Sebián-Petrovszki László, hogy öt hónappal ezelőtt szembesítette a miniszterelnököt a parlament előtt azzal, hogy, az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes a rokkantnyugdíjasokat „megvágó” törvényt (amely állandó felülvizsgálatra kötelezi a rokkentnyugdíjban részesülő megváltozott munkaképességűeket), de azóta nem történt sem rendezés, sem kártalanítás az ügyükben. Orbán akkor – ahogy Sebián-Petrovszki felidézte – azt mondta, „nem olyan egyszerű a kormányzati cselekvés nyelvére lefordítani az ítéletet”.
Varga Mihály szerint a cél a módosításssal az volt 2012-ben, hogy a „szerteágazó” ellátórendszerből egységes rendszert állítsanak fel, és azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság nem az átalakítás Alaptörvény-ellenességét állapította meg, hanem a „nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladtatok elmulasztását”, és az AB is kikötötte, hogy ez nem jelenti azt, hogy állapotváltozás esetén ne lehetne a juttatás mértékén változtatni. A miniszter szerint azzal, hogy az AB nem tett javaslatot konkrét intézkedsésekre, nem kötelezte a kormányt semmire, tehát nincs a kormánynak további dolga ezzel a törvénnyel.
Sebián-Petrovszki szerint ezzel annyiban hagyja a kormány, hogy 140 ezer ember rosszabbul jár ezzel a rendszerrel, és ha jogi kötelessége nincs is, erkölcsileg akkor is köteles lenne kormány javítani ezeknek az embereknek a helyzetén.
Hohn Krisztina az LMP-frakcióból arról beszélt, hogy megdöbbentette a nem házasok örökbefogadását megnehezítő rendelet – amelnyek értelmébe ha az adott körzetben nem találnak alkalmas házaspárt a gyermeknek, akkor az országos hálózatban regisztrált házaspárokat priorizálják a nem házasokkal szemben, megnehezítve ezzel az egyedülállók és az élettársak dolgát -, amelyet a múlt héten írt Kásler Miklós. Ezzel szerinte a magyar kormány elítéli az egyedülálló szülőket és a nem házasságban születő gyerkekeket is.
Rétvári Bence szerint Hohn belemagyaráz olyat a módosításba, ami nincs benne. A gyermekeknek az államtitkár szerint az a legjobb, ha – amennyiben a vér szerinti szülei nem tudják nevelni – „minél stabilabb, kiegyensúlyozottabb” családja van, ahol „egy apa és egy anya” fogadja örökbe. Rétvári úgy véli, nem az a fontosabb hogy a megye határán belül találják meg a nevelőszülőket, hanem, hogy „anyával-apával”, „stabil” környezetben nőjenek fel.
Tordai Bence Palkovics László miniszter távollétében Schanda Tamás miniszterhelytteshez intézett kérdést arról, hogy Orbán múlt nyáron megvétozta a közös uniós klímacélokat, majd a minsizterelnök őszi évadnyitó vezércikkéből idézett, miszerint a kormány „nem fog behajolni az abszurditásig emelt” klímacéloknak; és arról is beszélt, hogy a Fidesz -bár kisebbségben maradt, de leszavazta a 60 százalékos kibocsátáscsökkentés célját a múlt héten az Európai Parlamentben. A Párbeszéd politikusa azt kérdezte, újabb vétóra készül-e a miniszterelnök a közelgő (15-16-ai) EU-csúcson.
Schanda szerint az ellenzék csak „féknyúzokat” gyárt, de ott sem tesznek érdemi lépést, ahol hatalomban vannak, és nem szavazták meg a magyar parlamentben, hogy 2050-re klímasemleges legyen Magyarország (Az erről a törvényről szóló javaslatot egyébként épp a Párbeszéd nyújtotta be, ám annak eredeti változatábn 2030-as cél szerepelt – a szerk.). Schanda szerint az EU-s célok teljesítésében jobban halad Magyarország, mint más EU-s országok.
