Orbán az idei programadó esszéjében abszurdnak nevezte az Unió által emelni kívánt klímacélokat. Ezzel összhangban a Fidesz európai parlamenti képviselői tegnap egységesen nemmel szavaztak arra módosítóra, amely ambiciózussá teszi az EU-s klímatörvényt. (Miközben a külügyminiszter kijelenti, élen járunk a klímaváltozás elleni küzdelemben.) Szerencsére a zöldek nyomására, és többek között a magyar ellenzéki képviselők szavazatával az Európai Parlament ülésén átment a javaslat, hogy az EU 2030-ra 60%-kal csökkentse a károsanyag-kibocsátását, az 1990-es szinthez képest.

A ma reggel közzétett adatok szerint a Parlament a vártnál simábban, 392 szavazattal, 161 ellenszavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadta el az uniós klímarendeletre vonatkozó tárgyalási megbízatását. Ez azért is történelmi, mert négy éve már megállapodtak az uniós vezetők egy közös, 40%-os kibocsátás csökkentési célban. Ritka az, hogy egy ilyen döntést ilyen szoros időtávon belül felülírjanak az Unióban. Azért is egyedülálló a tegnapi EP döntés, mert egy olyan jogi keretrendszert határoz meg, ami a klímavédelmi törekvések alapja lehet a jövőben, létrejön például egy tudományos testület a klímahelyzet monitorozására.

Elég-e 60%-os kibocsátási cél, hogy a Párizsi Egyezményben foglalt célokat elérjük, és másfél fok alatt maradjon a hőmérséklet emelkedés az évszázad végéig? (Ha sikerülne ezen a szinten tartani a felmelegedést, akkor nem indulnának be olyan mértékű visszafordíthatatlan folyamatok, amelyek élhetetlenné tennék a bolygót az emberiség számára. A két fokos hőmérsékletemelkedés már komoly kockázatokat rejt magában. )

Greta Thunberg szerint ez is kevés, a Fridays For Future legalább 80%-os csökkentést szeretne. Az EP előtt egy 65%-os kibocsátás csökkentési javaslat is volt, ez pedig a Climate Action Network modellje szerint azt jelentené, hogy még 66%-os esélyünk volna arra, hogy másfél fok alatt tartsuk a felmelegedést. A magyar képviselők közül a DK-s, MSZP-s és Jobbikos képviselők támogatták volna ezt is, a Momentum a 60%-os csökkentésre nyomott csak igent.

Úgy tűnik, az EP által tegnap elfogadott 60%-os csökkentési cél volt a lehető legtöbb, amit a jelen politikai helyzetből ki lehetett hozni.

Mindenki számára világos kell legyen azonban, hogy további komoly erőfeszítések szükségesek, főként a széndioxid elnyelő kapacitás fejlesztése terén, ha tényleg kordában, vagyis másfél fokos szinten akarjuk tartani a hőmérséklet emelkedést.

Magyarországnak is van egy klímatörvénye, ezt a Párbeszéd frakciója nyújtott be, és a Fidesz többség herélte ki az Országgyűlésben, még júniusban. Az eredeti javaslatból nem került be a napelemekre nyújtott áfakedvezmények és a magánháztartások energiahatékonyságának támogatása, amiképpen a szélerőművek betiltásának feloldása sem. A kibocsátási célok tekintetében is elég alacsonyra tette a mércét a Fidesz: 40%-os károsanyag-kibocsátási csökkentést vállal Magyarország 2030-ig. Mindezt úgy, hogy benne maradt a távlati cél, hogy 2050-re klímasemleges legyen hazánk. Ám a klímasemlegességet nem lehet elérni 2050-re, ha 2030-ig nem kezdjük komolyan venni a klímavédelmet.

Ahhoz, hogy életbe is lépjen a most az Európai Parlamentben támogatott szabályozás, azt az európai állam- és kormányfőkből álló Tanácsnak is el kell fogadnia. Az olyan klímaszkeptikus kormányok, mint Magyarország és Lengyelország tehát még keresztbe tudnak tenni, ezért komoly nyomás alatt kell tartsuk ezeket a kormányokat.

Egy olyan helyzet állt elő Európában, hogy a jobboldali populisták már nem a klímaváltozás tényét tagadják, hanem azt, hogy ez egy krízis, ahol azonnali radikális lépésekre volna szükség.

Már nem azt mondják, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek nincsenek összefüggésben az emberi tevékenységgel, hanem azt, hogy túl sokba kerülne az átállás a gazdaságnak. Holott egyébként a klímabarát ágazatok felfutása jóval több munkahelyet tudna teremteni, mint amit a szén alapú gazdaság leépítése jelentene.

Az újfajta abszurd  klímaszkepszis ékes példája, hogy csütörtökön egy olyan klímakonferenciát szervez többek között Áder János alapítványa, amelyet az EON, az MVM és a BMW csoport is támogat. Nem kérdés, hogy miért is nevezi a magyar Extinction Rebellion zöldrefestésnek az eseményt. Azt hinni, hogy százhúszezer forintos belépős konferenciákon, amit legnagyobb szennyezők támogatnak, meg lehet fékezni a klímakrízist, na ez az abszurd.