A spanyol legfelsőbb bíróság múlt héten kimondta, hogy az országban az online applikációkon keresztül munkát vállaló ételfutárok is alkalmazottnak minősülnek, nem alvállalkozónak – írja az El País. A döntésre azután került sor, hogy egy korábban futárként dolgozó személy bíróságra ment a Glovo, Spanyolország legnépszerűbb ételszállító vállalata ellen.
Az ítélet történelmi jelentőségűnek számít mind Spanyolországban, mind a világon, miután rengeteg országban fejtörést okoz, hogy az online alkalmazásokon keresztül ételszállítást vagy hasonló szolgáltatást nyújtó techcégek (itthon pl. Wolt, Netpincér Go) a dolgozóikat nem alkalmazottként foglalkoztatják, hanem alvállalkozóként.
Az így dolgozók (általában futárok és sofőrök) kötetlenül vállalhatnak munkát, cserébe viszont a vállalatoknak nem kell minimum jövedelmet, társadalombiztosítást vagy munkavállalói jogokat garantálniuk.
Ezt az atipikus foglalkoztatási formát általában azzal próbálják népszerűsíteni, hogy rugalmas fizetéskiegészítés lehet szabadúszóknak vagy részmunkaidős dolgozóknak. A valóság azonban az, hogy mára főleg azok vágnak bele, akiknek ez az egyetlen lehetőségük a pénzszerzésre, napi 8-12 órában pedig már nem éppen igazságos felállás, hogy saját maguk után kell adózni és biztosítást fizetni, miközben sokszor arra sincs kijelölt hely, hogy a futárok elmehessenek mosdóba vagy megpihenhessenek két kiszállítás között, mivel ebben a formában a szolgáltatást nyújtó vállalat nem köteles ilyesmiről gondoskodni.
Arról, hogy miként lendült fel a futárkodás a koronavírus hatására, itt lehet bővebben olvasni.
Az El País szerint az ítélet szövege még nem ismert, de a bíróság a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy a Glovo nem pusztán közvetítő az éttermek és a futárok között, mivel rögzít bizonyos feltételeket a futárok számára, és birtokolja a futárszolgálat teljesítéséhez létfontosságú eszközöket – ideértve azt a telefonos applikációt, amin a futároknak kiajánlják az ételszállítási lehetőségeket.
A Glovo minderre úgy reagált, hogy tiszteletben tartják a legfelsőbb bíróság ítéletét, de elvárnak egy kormányzati és európai uniós szabályozást is emellé.
Érdemes megemlíteni, hogy nem ez volt a közelmúltban az egyetlen bírósági döntés, ami a haknigazdaság szigorítását sürgeti: augusztusban írtuk meg, hogy egy kaliforniai bíró kötelezi a személyszállítással foglalkozó Ubert és Lyftet, hogy munkavállalóként sorolja be a sofőreit, és biztosítsa számukra a munkavállalói jogokat.
Az eljárást elindító főügyész, Xavier Becerra az ítélet után úgy fogalmazott: