Gyorsan bejárta a magyar sajtót a Fővárosi Főügyészség szerdai közleménye, miszerint levágta magáról a nyomkövetőt egy, a jegyese megölésének kísérletével vádolt fiatal férfi, majd megpróbálta meggyilkolni új barátnőjét és annak anyját is.
A vádirat szerint 2018 márciusában az akkor 16 éves fiatal megütötte volt jegyesét, majd a fagyos Dunába lökte. A lány kimászott a folyóból, de a fiú ezt követően is bántalmazta, és az áldozat közvetlen életveszélyes állapotba került.
Emiatt a bántalmazó büntetőeljárás alá került, és nyomkövetőt tettek rá. 2019 augusztusában azonban levágta magáról az eszközt, majd bicskával elment új párjához, aki addigra szintén szakított vele, és megpróbálta meggyilkolni a kiskorú lányt és annak anyját is.
Mindkettejüket többször megszúrta, a támadó csak akkor hagyta abba tettét, amikor az édesanya telefonon segítséget ért. A főügyész szerint a lány életét csak az időben kiérkező, szakszerű mentőorvosi ellátás mentette meg.
Habár a Fővárosi Főügyészség indítványozza a két ügy egyesítését, és így letöltendő börtönbüntetést kért a támadóra (hozzátéve, hogy fiatalkorúra maximum 15 év szabadságvesztés szabható ki),
sajnos a sajtóorgánumok által átvett közleményben olyan káros szófordulatok szerepelnek, amik enyhítik a bántalmazó felelősségét és normalizálják a nők elleni erőszakot.
A Főügyészség egyrészt úgy hivatkozik a kapcsolatra, mint viharos, „se veled, se nélküled” szerelmi viszonyra, másrészt hozzáteszi, hogy a bántalmazó „nem tudta feldolgozni szakításukat”, ezért akarta meggyilkolni volt partnerét és annak édesanyját. A 2018-as esetnél pedig azt írják, a fiatal férfi féltékenységből lökte a Dunába a lányt.
Csakhogy ezek a berögzült, párkapcsolati nehézségeket romanticizáló kifejezések azt sugallják, az erőszaktevőt viszonzatlannak vélt szerelem indította ennyire drasztikus tettekre, így nem is csak ő a hibás a történetben, hanem a másik fél is.
Pedig valójában a nők elleni erőszak és gyilkosság soha nem a szerelem vagy a féltékenység jelei, és nem is különálló, patologikus esetek, hanem a patriarchális, nőket elnyomó rendszer igen gyakori problémája.
Az erőszakos, bántalmazó férfiak ugyanis kihasználják és gyakorolják a társadalom által kapott hatalmukat a nők felett, és ezáltal éreznek jogosultságot arra, hogy kezet emeljenek rájuk.
Ezzel pedig minél hamarabb le kell számolnunk, ugyanis egy nő bántalmazására soha semmilyen magyarázat nem elfogadható.
Azokban az időkben, amikor hetente egy nőt megöl volt vagy jelenlegi partnere, és a felmérések szerint tízből egy (vagy több) nő élete során megtapasztalja a szexuális erőszak valamilyen formáját, nagy baj, ha egy sajtóközlemény tele van ilyen káros kifejezésekkel.
Annak a strukturális okairól, hogy miért öl meg ennyi nőt a partnere, ebben a cikkben írtunk bővebben.
Ráadásul jelenleg az sem segíti a nők elleni erőszak visszaszorítását, hogy a törvényhozásban nem történt még hatékony előrelépés a büntetések szigorítása és a társadalmi szemléletformálás terén, hiába nyilvánította Varga Judit igazságügyi miniszter 2020-at az áldozatsegítés évének.
Emiatt nekünk, a sajtó munkatársainak és a nyilvánossághoz beszélő személyeknek még nagyobb felelősségünk van abban, hogyan kommunikálunk a nők elleni erőszak eseteiről, és igyekeznünk kell, hogy legalább a közbeszédben ne tartsuk fenn azt a téveszmét, hogy a nők bántalmazása megindokolható és elfogadható.
Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.
A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)
A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])
A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.
A Mércén 2020 elején indítottunk egy aloldalt, ahol a férfiak által meggyilkolt nők és gyermekek listáját tesszük közzé 2014-től kezdve. A feltüntetett lista nem teljes körű, mivel csak a sajtóban megjelent eseteket összesíti. A listát folyamatosan frissítjük, valamint év végén közérdekű adatigénylést nyújtunk be az illetékes hatóságokhoz, hogy az általuk vezetett adatokkal kiegészíthessük az áldozatok névsorát. Célunk, hogy ezzel a nyilvános és folyamatosan frissülő listával ráirányítsuk a figyelmet a nők és gyermekek elleni erőszak elterjedtségére, és hogy ezzel nyomást gyakoroljunk az illetékes hatóságokra és döntéshozókra. Legyen 2020 valóban az áldozatsegítés éve!
