Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szeva bácsi is szerepel a nyugati bankokon keresztüli gigantikus pénzmosásokat leleplező dokumentumokban

Az amerikai pénzügyminisztérium pénzügyi bűncselekmények elleni osztályának több mint 2500 dokumentumát szerezte meg a BuzzFeed News, és dolgozta fel egy 400 fős nemzetközi oknyomozó csapat segítségével.

A kiszivárgott dokumentumokból a világ legnagyobb bankjainak közreműködésével történő rendszerszintű pénzmosás rajzolódik ki, amelynek értéke az elmúlt 20 évben meghaladta a kétezer milliárd dollárt.

Csak összehasonlításképp, ez a tavalyi magyar nemzeti össztermék 12-szerese.

A korábbi évek nagyszabású kiszivárogtatásaival ellentétben itt most nem egyetlen cég adatai, hanem a világ szinte összes vezető bankjának viselt dolgai kerülnek napvilágra.

Az iratokból kiderül például, hogy

  • a legnagyobb brit pénzintézet, a HSBC hongkongi leányvállalata lehetővé tette, hogy egy piramisjáték működtetője 80 millió dollárt mosson tisztára az átvert befektetőinek pénzéből;
  • a nemzetközi szankciókkal sújtott orosz oligarcha, Putyin gyerekkori barátja, Arkagyij Rotenberg milliókat mosott tisztára a londoni Barclays bankon keresztül;
  • a brit Konzervatív Pártnak három alkalommal összesen 1,7 millió fontot adományozó Ljubov Csernyukin férje egy szintén szankciók alatt álló orosz oligarchától, Szulejmán Kerimovtól kapott 8 millió dollárt a Deutsche Bankon keresztül;
  • a Deutsche Bankot már korábban is több orosz oligarchákhoz és szervezett bűnözőkhöz köthető pénzmosási botrány rengette meg, ám a pénzintézet vezetői mindeddig alacsonyabb beosztású alkalmazottakra hárították a felelősséget. A mostani dokumentumokból azonban kiderül, a legfelsőbb vezetésnek is tudomása volt ezekről a gyanús tranzakciókról, ám érdemi ellenlépéseket nem tett azok megállítására.
  • a brit Standard Chartered Bankon keresztül iszlamista terroristákhoz juthatott tisztára mosott pénz.

Ez csak néhány olyan eset, amelyet eddig közzétett a Buzzfeed News vagy a vele együttműködő tucatnyi nagy médium.

Az eddigi napvilágra hozott esetek között több magyar szál is található. Az egyiket a 90-es évek magyar alvilágában Szeva bácsiként emlegetett orosz maffiózó személyében. Szemjon Mogiljevicset sokan kapcsolatba hozzák a hazai (és cseh) olajszőkítési ügyekkel, de a 90-es évek alvilági leszámolásainak olyan epizódjaival is, mint az Aranykéz utcai robbantás. Mogiljevics az ezredforduló környékén elhagyta Magyarországot, ám mind a mai napig szerepel az FBI 10 legkeresettebb bűnözőjének listáján.

A most kiszivárgott dokumentumok szerint az amerikai JP Morgan pénzintézeten keresztül Szeva bácsi pénzéből nagyjából 1 milliárd dollárnyi folyhatott át.

A másik szálról a Direkt36 is írt vasárnap: eszerint az iratokban szereplő gyanús tranzakciók láncolatában köztes megállóként több esetben magyar bankok is szerepeltek, egy esetben pedig a Deutsche Bank képviselői és az amerikai hatóságok az MKB-nál érdeklődtek egy pénzmosás-gyanús offshore-cég után, ám a bank nem működött együtt velük.

A mostani dokumentumok a FinCEN iratok néven kering a sajtóban, utalva azok forrására, az amerikai pénzügyminisztérium keretében működő Financial Crimes Enforcement Network (Pénzügyi Bűncselekményekkel Foglalkozó Hálózat) nevű intézményre. Elvileg minden globális pénzintézetnek ehhez az intézményhez kell bejelenteniük, ha olyan visszaélésre gyanakodnak, amelyeknek közük van az amerikai dollárhoz. A FinCEN-hez így gyakorlatilag minden amerikai dollárban történő pénzmosási gyanúnak be kell futnia, amelyet aztán a különböző szövetségi nyomozóhatóságoknak kell kivizsgálniuk.

Az iratok nagyrészt ezeket a banki bejelentéseket tartalmazzák. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának égisze alatt dolgozó újságírók most kérdéseket küldtek az iratokban szereplő összes banknak, amelynek képviselői hangsúlyozzák, a legkomolyabban veszik a pénzmosás és más pénzügyi bűncselekmény megfékezését, a FinCEN felé tett bejelentéseik is ezt bizonyítják.

Az újságírók és szakértők szerint azonban ezek a bejelentések sokszor épp a probléma részei, hiszen a bankok vezetése ezzel demonstrálhatja, hogy küzd a visszaélések ellen, és elkerülheti a jogi felelősségre vonást, miközben aktívan mégsem lép fel a pénzmosás ellen. Ezek a gyanús tranzakciók ugyanis jelentős bevételforrást jelentenek ezeknek a pénzintézeteknek, így felszámolásuk nem áll érdekükben.

A FinCEN iratok tovább bővítik azt a képet, amelyet a 2016-os Panama iratok és a 2017-es Paradise iratok már elkezdtek felrajzolni: szervezett bűnözők, terroristák, diktátorok és oligarchák a nemzetközi pénzintézetekkel és szakosodott ügyvédi irodákkal közösen egész országok GDP-jének megfelelő összegeket mosnak tisztára és tüntetnek el különböző offshore-számlákon.

Oknyomozó újságírók és társadalomtudósok hosszú ideje kongatják a vészharangokat ezekkel a káros gyakorlatokkal kapcsolatban. Meglátásuk szerint az ellenőrizetlen globális pénzpiaci áramlatok – az imént említett szereplők részvételével – létrehoznak egy virtuális országot, amelyben a korrupt szupergazdagok gyakorlatilag bármifajta veszély és felelősségre vonás nélkül halmozhatnak fel illegális, korrupt eszközökkel hatalmas vagyonokat.

Ebben az egyenletben a nyugati bankoknak óriási szerep jut, hiszen presztízsüket és országaik magántulajdont biztosító törvényeik segítségével megbízható helyet garantálnak a jellemzően fejlődő országokat kiraboló diktátoroknak és oligarcháknak.

A tisztára mosott és offshore számlákon eltűnő pénzösszegeknek ráadásul komoly szociális következményeik is vannak. Az elmúlt évtizedekben a szabályozatlan, ellenőrizetlen globális pénzhálóknak köszönhetően tovább nőtt a világ leggazdagabb embereinek vagyona, miközben egyre kevesebb pénz jut olyan közösségi szolgáltatásokra, amelyek a hétköznapi emberek életét segítenék (egészségügy, oktatás, szociális háló stb.).

Az ilyen kiszivárogtatások tehát nem csupán a szupergazdagok szenzációs korruptságát leplezik le, de a globálisan növekvő egyenlőtlenségek okait is.

A FinCEN iratok napvilágra kerülése után politikusok és aktivisták világszerte újult erővel kezdték szorgalmazni a nagy bankok és globális pénzpiacok erősebb szabályozását. Elizabeth Warren szenátor például azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi bűnüldözési gyakorlat kesztyűs kézzel bánik a pénzintézetek vezetőivel (a 2008-as válság után sem csuktak le egyetlen vezetőt sem, aki felelős volt az ingatlanpiaci lufi generálásáért), pedig ha nekik is komoly börtönévekkel kéne szembenézniük, akkor kevésbé hunynának szemet a gyanús tranzakciók fölött.

Bernie Sanders szenátor a Twitteren a nagy bankok feldarabolásának szükségessége mellett foglalt állást.