A Magyar Helsinki Bizottság arra kéri Kozma Ákos alapvető jogok biztosát, indítványozza az Alkotmánybíróságnál az Országgyűlés által májusban elfogadott nem- és névváltoztatást tiltó rendelkezések megsemmisítését, amelyek elveszik a transznemű emberektől annak a lehetőségét, hogy megváltoztathassák a nevüket és nemüket hivatalos irataikban.

Civil jogvédő és LMBTQ szervezetek szerint mindez emberi méltóságukban súlyosan sérti a transznemű és interszex embereket, hiszen elveszi tőlük annak lehetőségét, hogy irataik a valós identitásukat tükrözzék.

A nem jogi elismerésének betiltása olyan mélyreható, az identitás központi elemét napi szinten sértő helyzetet eredményez, ami összeegyeztethetetlen az emberi méltósághoz való joggal. Azzal, hogy az állami nyilvántartás arra kényszeríti a transznemű embereket, hogy a valós személyiségükkel ellentétes hivatalos nevet és nemet használjanak, gyakorlatilag elvonja tőlük az önrendelkezés jogát. Ezzel pedig olyan mindennapi helyzetekben is, mint a bankkártyás fizetés, a postai csomag átvétele, csekkbefizetés vagy a szerződéskötés megalázó és nem egyszer veszélyes helyzetbe kényszeríti polgárait a hatalom.

Az értelmetlen jogfosztás ráadásul az általános európai gyakorlattal is szembe megy, ugyanis szinte az összes uniós tagállam lehetővé teszi a születéskor bejegyzett nemtől eltérő nem jogi elismerését, általában pontosan szabályozva, hogy erre milyen eljárás keretében kerülhet sor – olvasható a Helsinki Bizottság közleményében.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, az Amnesty International, a Budapest Pride, a Prizma Közösség, a Háttér Társaság és a Magyar LMBT Szövetség a törvény megszavazása után közös petíciót indított, melyet 105 ezren írtak alá. Az akcióval Kozma Ákos alapvető jogok biztosának figyelmét szerették volna felhívni, illetve arra kérni, hogy éljen alkotmányos jogával, és forduljon az Alkotmánybírósághoz.

A petíció kiemelte: Magyarországon a transznemű embereket gyakran éri hátrányos megkülönböztetés, elsősorban a foglalkoztatás, az oktatás, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés illetve a lakhatás területén. A törvény a transznemű emberek további hátrányos megkülönböztetéséhez vezet, és fokozódhatnak a transz emberek ellen irányuló támadások és gyűlölet-bűncselekmények. Ezenfelül a bizonytalanság és az a mindennapi küzdelem, amit ezek a módosítások kiváltanak az alapvető szolgáltatások igénybevétele és az ügyintézések területén akár önkárosításokhoz, öngyilkosságokhoz illetve mentális betegségekhez vezethetnek.

Mint arra a jogvédő szervezetek felhívták a figyelmet, az ombudsmannak nemcsak alaptörvényben biztosított lehetősége, hanem kötelessége az esküje szerint is, hogy felhívja a figyelmet az alaptörvény-ellenes jogi helyzetre, és kérje a törvény felülvizsgálatát.

A Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozza: nem férhet kétség ahhoz, hogy az alapvető jogok biztosának vizsgálatot kell indítania, és indítványoznia kell az Alkotmánybíróságnál a 33-as cikk megsemmisítését, továbbá annak kimondását, hogy az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a transznemű személyek nemének és nevének jogi elismeréséről.