Tegnap délután tartották a járvány miatt elhalasztott Európai Unió – Kína csúcsot, az online videokonferencián Hszi Csin-ping kínai államfővel Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen a Bizottság elnöke és Angela Merkel az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország vezetője tárgyalt.
A megbeszélés legfőbb üzenete, hogy az EU nem játéktér akar lenni az elmúlt 15 évben elképszető mértékben felemelkedő ázsiai ország számára, hanem a kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik, ezért pár dologban a kínai félnek kell lépnie, ha az év végéig beruházási megállapodást akar kötni az EU-val.
„Az Európai Unió kiegyensúlyozott, tisztességes, felelős és alapvető méltányosságon alapuló kapcsolatot kíván kialakítani és ápolni Kínával. Európának játékosnak kell lennie, nem pedig játéktérnek a nemzetközi mezőnyben!”
– jelentette ki Charles Michel.
A Hongkongban július folyamán életbe léptetett nemzetbiztonsági törvénnyel összefüggésben az Európai Tanács elnöke azt mondta, a szabályozás végrehajtása továbbra is komoly aggodalmat vált ki, hasonlóan a kisebbségek kínai helyzetéhez.
A megbeszélés egy feszült szócsatájában a európai vezetők a kínai emberjogi sértésekre hívták fel Hszi figyelmét, Hongkong, Tibet és az Ujgur kérdéseket feszegetve. Erre a kínai elnök azzal vágott vissza, hogy minden országnak először a saját dolgával kell törődnie.
„Úgy gondoljuk az EU megfelelően tudja kezelni a maga emberjogi problémáit. Kína nem fogad el kioktatást emberjogi kérdésekben, és mélyen elítéli a kettős mércék alkalmazását.”
-jelentette ki a South China Morning Post forrásai szerint az államfő, aki ezután szóba hozta az európai antiszemitizmust is. Az EU-s vezetők erre azzal reagáltak, hogy a kínai emberjogi sértések, az európaikkal szemben rendszerszintűek.
A Berlinből bekapcsolódó Merkel az esemény utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Európai Unió tisztességes versenyt követel az elmúlt tizenöt évben gazdaságilag jelentősen megerősödött Kínától. Ezzel összefüggésben a tanácskozás során az unió nyomást gyakorolt Kínára egyebek mellett a beruházási megállapodás mihamarabbi megkötése érdekében.
A kancellár megjegyezte, Pekingnek el kell köteleznie magát a 2015-ben, Párizsban elfogadott klímastratégia betartása mellett: „Központi kérdés a nemzeti kibocsátáscsökkentési célok meghatározása és felülvizsgálata az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikeréhez.” Kína a világon felhasznált szén feléért felelős, ezért különösen fontos, hogy az ázsiai ország más energiaforrások felé forduljon, noha Európa tisztában van azzal, hogy ez nehéz folyamat. – tette hozzá. Az Európai Unió folytatja a megkezdett párbeszédét Kínával a területén élő kisebbségek jogainak biztosításáról.
Ursula von der Leyen Brüsszelben tartott beszédében kiemelte, Pekingnek el kell törölnie a piacra jutást gátló szabályozásokat, és engedményeket kell tennie, a járműgyártás, a távközlés és a számítástechnikai szolgáltatások terén, ha az év végéig meg szeretne állapodni az Unióval.
Most Kínán a sor, hogy lépéseket tegyen a megállapodás létrehozatala felé, noha nem az idő, hanem a tartalom vet fel kérdéseket. Pekingnek meg kell győznie az uniót arról, hogy érdemes befektetési megállapodást kötni vele.
-mondta a Bizottság elnöke.
