Július végén testületileg felállt az Index szerkesztősége, miután úgy látták, főszerkesztőjük, Dull Szabolcs eltávolításával ellehetetlenült a független újságírói munka végzése a portálnál. A távozók már akkor is megígérték, szeretnének közösen új lapot indítani, a Távozó indexesek névre hallgató Facebook-oldalon pedig péntek délután be is mutatták, mi lesz az új portál neve:

Telex.

Az újságírók korábban már arról is beszéltek, közösségi finanszírozásból szeretnék létrehozni a lapot, a fenntartáshoz pedig minél több különböző forrást vennének igénybe. Most ezt a támogatói oldalt is elindították: 3.000-től 15.000 ezer forintig terjedő javasolt értékben egyszeri és rendszeres támogatásokat is várnak. A honlapon egy számláló is található, amelyen élőben követhető, eddig hányan adakoztak.

Az indulást beharangozó közleményében a szerkesztőség úgy fogalmaz:

„A Telex beindítása egy nagyszabású terv, és tudjuk, hogy Magyarországon példa nélküli: olyasmi, amit ekkora méretben eddig soha senki nem csinált. Egy igazán nagy elérésű, pártatlan, mértékadó hírportál megvalósításának most van itt a pillanata: az olvasók visszakaphatják szeretett és hiányolt lapjukat. A lehető legtöbb volt kollégánkkal készül majd az újság, akik írták, szerkesztették és fenntartották Magyarország legolvasottabb hírportálját. Ez a csapat képes a megújulásra, újításra, és képes a szabad magyar sajtó informatív, korrekt, szórakoztató portáljává tenni a Telexet. Olyan lappá, ami nem ellenzéki, nem kormánypárti, simán csak korrekt, kritikus, szórakoztató és kíváncsi, és mindig van rajta egy csomó olvasni- és néznivaló.”

Időközben szeptember elsejétől elkezdte a munkát az Index új szerkesztősége is, Szombathy Pál főszerkesztésével.

A közösségi finanszírozás eszközével mára szinte az összes független sajtótermék él, a magyar sajtópiacon elsőként az Átlátszó, majd a Mérce (elődje, a Kettős Mérce blog) kísérletezett ezzel, ám a folyamatos kormányzati támadások a nagyobb szerkesztőségeket is efelé a finanszírozási modell felé terelték.

A kormányzati támadások mellett a globális médiapiaci folyamatok is új finanszírozási modellek felé terelik a médiát. A gigantikus platformok, mint a Facebook és a Google mára a hirdetési bevételek többségét begyűjtik, így a sajtónak egyre kevesebb jut ezekből.

A Pulzus Kutató által augusztusban publikált közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 14 százaléka fizetne legfeljebb 1000 forintot az internetes hírekért, 7 százalék maximum 3 ezer forintot, 3 százalék pedig ennél is többet áldozna erre a célra. A budapestiek között nagyobb a hajlandóság, 40 százalékuk mondta, hogy fizetne az online hírekért.