A Kúria megállapította, hogy a miskolci kórház azon gyakorlata, miszerint a kórház pénz ellenében biztosította az egyszer használatos higiénés öltözetet a roma szülő nőket kísérő hozzátartozók számára, diszkriminációt valósít meg az alacsony jövedelmű anyákkal, főként a roma nőkkel és hozzátartozóikkal szemben.

A kórház rendelkezése szerint a szülő nőt kísérő hozzátartozónak egyszer használatos higiénés öltözetet kell viselnie, amit csak a kórházból lehetett megvásárolni olyan áron, amely túl drága volt az alacsony jövedelmű családok számára a kevésbé fejlett borsodi régióban. Bár a kórház azt állította, hogy az öltözetért cserébe csak adomány felajánlására kérték a kísérő hozzátartozókat, egy helyi szervezet által végzett felmérésből kiderült, hogy a gyakorlatban az „adományozás” kötelező volt.

A bíróság egyetértett a roma anyákat képviselő Európai Roma Jogok Központja (ERRC) érvelésével, hogy ezzel a kórház közvetett diszkriminációt valósított meg roma anyákkal szemben, akik emiatt gyakran kénytelenek voltak egyedül szülni, valamint közvetlen diszkriminációt alkalmazott vagyoni helyzet, társadalmi származás, valamint az anyaság (terhesség) mint védett tulajdonság tekintetében.

A bíróság elrendelte a gyakorlat megszüntetését és azt, hogy mindenki számára ingyen biztosítsák a kísérethez szükséges higiénés öltözetet, ezen felül pedig 2 millió forint közérdekű bírság megfizetésére kötelezte a kórházat.

Az ERRC közleménye felidézi, hogy az egészségügyről szóló törvény szerint a szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen. A szervezet által végzett kutatás feltárta, hogy amikor roma nőket arra kényszerítenek, hogy egyedül szüljenek, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a rasszista egészségügyi dolgozók általi bántalmazás és zaklatás kockázatának.

A romákkal szemben diszkriminatív kórházi gyakorlat azonban nem csak ebben mutatkozik meg. Az ERRC 2016-ban már képviselte azt a roma nőt, akit gyermeke világrahozatala során ugyanennek a miskolci kórháznak két dolgozója roma származására utaló, illetve emberi méltóságát sértő megjegyzésekkel illetett. A szülés közben a szülésznő azt mondta neki, hogy

„ha még egyszer kiabál, felpofozza és az arcába nyomja a párnát”

és az őt ellátó orvos pedig úgy fogalmazott, hogy ha a kérelmező még egyszer kiabál, akkor behívja a pszichiátert, elveteti tőle a gyereket és „nem lehet gyese”, mindehhez pedig hozzátette, hogy

„ti cigányok úgyis csak a pénzért szültök”.

Januárban már kényszersterilizáció elleni tüntetést is szerveztek Miskolcon a kórház elé, miután robbant a botrány: az intézményben olyan beavatkozásokat hajtottak végre roma nőkön, amik súlyosan sértették azok reproduktív jogait,

„egy nő méhét ikerszülés után indokolatlanul távolították el, a beavatkozásnak megváltoztatták a szövettani eredményeit, egy fiatal roma nőnek pedig konkrét egészségügyi indok nélkül távolították el a petevezetékeit.”

Gellér Judit, a higiénés öltözet biztosításával kapcsolatos kórházi diszkriminációs ügyön dolgozó jogász szerint

„Ennek az ítéletnek fontos következményei lesznek és precedens teremt Magyarországon, mivel ez a jogellenes és diszkriminatív gyakorlat sok más kórházban is létezik. Ez ítélet roma és nem-roma nők számára egyaránt győzelem.”