Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Frissítve: Szűk többséggel végül ellenzéki meglepetésgyőzelem született Montenegróban

Frissítés, augusztus 31: Nyilvánosságra hozta tegnap éjszaka a montenegrói Nemzeti Választási Bizottság a tegnapi parlamenti voksolás végleges eredményeit. Ezekben az ellenzéki Montenegró Jövője Szövetség 35%-os eredménnyel maga mögé utasította az országot még a függetlenedés előtt is irányító rezsim pártját, a Szocialisták Demokrata Pártját, akik 35.12%-kal másodikak.

Az ellenzék győzelme azt jelentené, hogy az országban eddigi fennállása alatt kizárólagos vezető szerepet vivő Milo Đukanović elveszítheti parlamenti többségét Podgoricában.

Az ellenzéki pártok vezetői ma délben hivatalosan is bejelentették: ők nyerték a választásokat és a három ellenzéki erő „szoros együttműködésre2 készül, az eddig uralkodó kormánypárt ellen.

Az elnök hajnali sajtótájékoztatóján közölte, mivel eredménye alapján 40 képviselőt küldhet a 80 fős parlamentbe, ezért egyelőre „nem aggódik” az ország kormányozhatósága miatt. Végül azonban az ellenzéki erők szereztek összesen 41 képviselőt.

A választási részvétel az országban eddig soha nem látott nagyságú, 77%-os volt.

Korábban írtuk:

A vasárnap tartott, minden eddiginél magasabb részvétellel (74.9%) lebonyolított montenegrói választásokat Milo Đukanović elnök pártja, a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS, 34,4%) nyerte a CeMI felmérése szerint, második helyen a jobboldali Montenegró Jövőjéért Párt végzett (ZbCG-ECR, 33,6%).


A felmérések szerint is várható volt, hogy a vasárnapi montenegrói választások eredménye nagyon szoros lesz, az egyértelmű választói többséget egyik nagyobb politikai blokk se tudhatta magáénak.

Az alig hatszázezres, de etnikailag igen sokszínű, 45%-ban montenegróiak, 28 százalékban szerbek, 8 százalékban bosnyákok lakta balkáni ország politikai megosztottsága a mostani választásokat megelőző bő fél évben mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott.

Jugoszlávia 1990-es felbomlástól az ország Szerbiával való 2006-os szakításán át a mai napig kormányzó Szocialisták Demokratikus Pártja a nagy befolyással rendelkező szerb ortodox egyház hagyományos ellenfelének számít, amely intézmény viszont a szerbekkel jó kapcsolatokat ápoló jobboldal egyik fő bástyája.

A két tábor legutóbb tavaly decemberben esett egymásnak, amikor a baloldali kormány egyházügyi-tulajdonjogi törvényt hozott azokról a birtokokról, amelyek tulajdonlását nem tudják az egyházak alaposan bizonyítani. Ezek a törvény szerint az államra szállnak. Az ortodox felekezet tagjai a jobboldallal karöltve tüntetéseket szervezett számos alkalommal a törvény ellen. A helyzet már odáig fajult, hogy felfüggesztették hivatalukból a törvény elleni tüntetéseken részt vevő katonatiszteket, és a koronavírus alatti misézésért több papot beidézett a rendőrség kihallgatásra.

A Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) alapvetően nyugatbarát, EU-csatlakozást sürgető politikát folytat, míg a jobboldali ellenzék pártjai többségében Oroszországhoz és Szerbiához közelednének.

A balkáni országok helyzetéről, és ezen belül Montenegróról (a koronavírus-járvánnyal összefüggésben) tavasszal írt a Mércén elemzést Czékmán Bendegúz.

Címlapkép: MTI/KKM/Borsos Mátyás