Három évbe telt, míg sikerült lakcímkártyát szereznie egy idős leszbikus pár egyik tagjának a VII. kerületben, akik együtt élnek egy önkormányzati bérlakásban. Az eljárás azért húzódott el ilyen sokáig, mert az önkormányzat és a kormányablak nem volt hajlandó elismerni bejegyzett élettársi kapcsolatukat – írja a Háttér Társaság nevű LMBTQ szervezet friss közleményében.

A pár 2017 májusában létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot, és az egyikőjük által bérelt önkormányzati lakásban terveztek közösen élni. Azonban amikor a pár másik tagja a lakcímkártyáját szerette volna elintézni, nem várt nehézségekbe ütközött.

A lakcímkártya kiállításáért felelős kormányablak ragaszkodott hozzá, hogy a pár egy önkormányzattól származó irattal igazolja, hogy a beköltözésnek nincs akadálya. Az önkormányzat arra kijelölt bizottsága viszont indoklás nélkül megtagadta a hozzájárulását a beköltözéshez.

Mindezzel a fő probléma, hogy a lakásbérleti törvény és a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény szerint az önkormányzati bérlakásba a bérlő az ő házastársát vagy bejegyzett élettársát a bérbeadó külön engedélye nélkül is befogadhatja.

Az elutasítást követően az idős nő 2018 júliusában a Háttér Társaság jogsegélyszolgálata segítségével panaszt tett Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata jegyzőjénél.

A Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási irodájának vezetője a panasznak helyt adva 2018 szeptemberében utasította az EVIN Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt.-t új eljárás lefolytatására.

Az utasítás ellenére azonban több mint egy évig semmilyen előrelépés nem történt az ügyben, és 2019 októberében is csak újabb iratokat kértek a pártól, holott mindössze egy olyan igazolás kiállítására lett volna szükség, hogy az önkormányzat engedélyére a lakásba történő befogadáshoz nincs szükség – hangsúlyozta a Háttér Társaság.

A civil szervezet jogsegélyszolgálata a hatóságok időhúzását megelégelve végül 2020 júniusában Erzsébetváros egyik alpolgármesteréhez fordult, felhívva a figyelmet az évek óta húzódó jogsértő állapotra.

Az önkormányzat ezúttal gyorsan reagált, így idén nyáron végre megszületett a várva várt hozzájárulás az önkormányzat részéről.

„Bár a bejegyzett élettársi kapcsolat már több mint tíz éve része a magyar jogrendszernek, a hatóságok a mai napig nem tudják vagy nem akarják megfelelően alkalmazni a vonatkozó jogszabályokat” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa.

Hozzátette, az azonos nemű párok sokszor csak akkor tudnak élni a törvények nyújtotta lehetőségekkel, ha jobban ismerik a jogszabályokat, mint az azokat alkalmazni hivatott hatóságok.

Amint azt a Háttér Társaság megjegyzi, az azonos nemű párok 2009. július 1-e óta létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, az első 10 évben pedig 781 pár élt ezzel a lehetőséggel.

A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, így a bejegyzett élettársakat mindazok az adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási stb. kedvezmények megilletik, mint a házastársakat.

Eltérések csak a névviselés és a gyermekvállalás terén vannak.