A 27 EU-ország állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács szerdán rendkívüli ülést tartott, hogy megtárgyalja a belorusz helyzetet. Az ülést követően a Tanács elnöke, Charles Michel és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatót tartottak, melyen bejelentették, hogy az EU nem ismeri el a belorusz elnökválasztás hivatalos eredményét, valamint szankciók kivetését is kilátásba helyezték.
„Szolidaritásunkat fejezzük ki a belarusz nép felé. Az augusztus 9-i elnökválasztás nem volt se szabad, se igazságos és nem felelt meg a nemzetközi sztenderdeknek. Ezért nem ismerjük el a belorusz hatóságok által prezentált eredményt”
– kezdte Charles Michel a sajtótájékoztatót, majd azzal folytatta, hogy az EU mélyen elítéli a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakot, amelyet „sokkolónak és elfogadhatatlannak” nevezett. Michel után Ursula Von der Leyen ismertette részletesebben is a Tanács döntéseit.
Lukasenka győzelmének el nem ismerése mellett a megbeszélésen a Tanács három fő pontban döntött:
- Az Unió teljes mellszélességgel a belorusz nép mellett áll, elismeri a belarusz állampolgárok azon alapvető jogát, hogy demokratikusan megválaszthassa saját vezetőit;
- Az EU targetált szankciókat vet ki egyes személyekre, akik felelősek a Belaruszban tapasztalható erőszakért és elnyomásért, valamint a választási eredmények meghamisításáért;
- Az EU készen áll bármilyen módon segítséget nyújtani a békés, demokratikus hatalmi átmenet megvalósítása érdekében.
Az, hogy pontosan kikre lesznek kivetve szankciók, még nincs eldöntve, Von der Leyen szerint szakértők dolgoznak rajta, hogy a lehető leggyorsabban összeálljon a lista. A belorusz népnek nyújtandó konkrét segítség 53 millió eurós támogatást jelent, amelyet a központi hatalom kikerülésével kíván az Unió főleg civil csoportoknak eljuttatni. Ebből 2 millió az erőszak és elnyomás áldozatainak, 1 millió a civil társadalom és a független média támogatására és 50 millió a koronavírus elleni küzdelemre megy.
Von der Leyen és Michel is hangsúlyozta, hogy az EU az erőszak és elnyomás eseteinek haladéktalan kivizsgálását szorgalmazza, valamint egy olyan párbeszéd elindítását, amelyben minden fél szempontjai meghallgatásra kerülnek Belaruszban.
A teljes sajtótájékoztatót itt lehet megtekinteni:
A Tanács ülését David Sassoli, az Európai Parlament elnökének beszéde nyitotta meg, melyben leszögezte, hogy Belarusz jövőjét csakis a saját állampolgárai határozhatják meg. „A külső beavatkozás a krízisben, amin épp keresztül megy az ország, elviselhetetlen lenne” – jelentette ki Sassoli, aki egyben arra is kitért, hogy az európaiak egységesek a helyzet felett érzett aggodalmukban.
A külső beavatkozás kérdésében Sassoli véleménye egybecseng Putyinéval, aki kedden, Angela Merkellel tartott megbeszélését követően jelentette ki, hogy „Oroszország számára elfogadhatatlan bármilyen külső beavatkozás Belarusz belügyeibe”. Bár az orosz elnök vasárnap még arról beszélt, kész katonailag is beavatkozni a helyzetbe, szerda délután már Szergej Lavrov külügyminiszter azt jelentette be, hogy Oroszország egyelőre nem nyújt segítséget katonailag és máshogy sem a fehéroroszoknak, mert mindkét fél úgy látja, hogy erre még nincs szükség.
A Tanács ülését megelőzően a V4-ek vezetői külön megbeszélést tartottak, amely után közös közleményben szólították fel Minszket az erőszak beszüntetésére. Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh, Zuzana Caputová szlovák és Áder János magyar államfő a helyzet békés rendezését szorgalmazta.
„Felszólítjuk az illetékes fehérorosz hatóságokat, hogy teremtsék meg a lehetőséget a helyzet politikai megoldására, tartsák tiszteletben az alapvető emberi és szabadságjogokat, illetve tartózkodjanak a békés tüntetőkkel szembeni erőszaktól” – idézi a nyilatkozatot az MTI.
„Támogatjuk a fehérorosz emberek jogát a szabad, tisztességes és demokratikus elnökválasztáshoz” – hangsúlyozták. A V4-ek elnökei egyúttal önmérsékletre szólították fel a külföldi szereplőket, és azt kérték, hogy ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek alááshatják Fehéroroszország függetlenségét és szuverenitását.
