A termelési volumen csökkenése és az ebből egyenesen következő alacsonyabb élőmunkaigény hatásainak kompenzálására a négynapos munkahét bevezetését javasolja a német autóiparban az IG Metall ipari szakszervezet – írja külföldi forrásokra hivatkozva és az MTI-re hivatkozva a Napi.
Amennyiben a jelenlegi ötnapos helyett egy nappal rövidebb ideig tartana a munkahét, el lehetne kerülni az ágazatban a tömeges leépítéseket.
A lap szerint a mintegy 2,3 millió Németországban dolgozó ipari munkást képviselő szakszervezet már tárgyalásokat folytat a Daimler (Mercedes), a sebességváltókat és egyéb fődarabokat gyártó ZF, valamint az autóelektronikával is foglalkozó Bosch cégekkel a rendszer bevezetése érdekében.
Jörg Hoffmann, a szakszervezet vezetője a Süddeutsche Zeitung német lapnak elmondta, ezzel valójában a munkavállalók és a munkáltatók is jól járnának, hisz amellett, hogy a dolgozók meg tudják tartani munkájukat és bérüket, a cégnek is megmaradnak a jól képzett munkásai, és az elbocsátással járó költségeket is megspórolják maguknak.
Németországban a munkásság helyzete ebből a szempontból is jóval biztosabb, mint Magyarországon, ugyanis az erős szakszervezetekkel kötött kollektív szerződések nagyon komoly védelmet biztosítanak a munkásságnak, és egy esetleges csoportos létszámleépítés súlyos költségekbe veri a cégeket.
Emiatt Németországban a vállalatok előszeretettel hajtják végre a leépítéseket nyugdíjazás formájában – vagyis sokszor inkább kivárják hogy az egyes kollégák elérjék a nyugdíjkorhatárt (esetleg a korkedvezményes nyugdíjt), és nem vesznek fel újabb munkásokat. Noha ez a módszer nálunk is ismert, Magyarországon jóval kevesebb kötöttség mellett szabadulhatnak meg a cégek munkásaiktól, mikor a kereslet nem indokol magasabb foglalkoztatottságot.
Hoffmann a kormánytól is további lépéseket vár, véleménye szerint az elhúzódó válság miatt két évre kellene hosszabbítani a Kurzarbeit programot, melynek keretében a kormány a részmunkaidőben foglalkoztatott munkások bérének egy részét átvállalja, így ösztönözve a cégeket a dolgozók megtartására.
Magyarországon egyelőre nem különösebben népszerű a négynapos munkahét ötlete, a kormány inkább a maga sajátos rendszerű kurzarbeit megoldását alkalmazza, melynek keretében a dolgozó bérének egy részét pályázhatják meg a cégek, azonban ennél sokkal hangsúlyosabban jelenik meg a multik támogatása, dolgozóik érdekeit alig figyelembe véve.
Ennek egyik fontos eleme a nagypénteki rabszolgatörvény, melynek jegyében a cégek egyoldalúan rendelhetnek el kétéves munkaidőkeretet, vagyis azt, hogy a most előre „lepihent” munkaórák után az elkövetkezendő két évben túlórákat rendelhessenek el, mikor reményeik szerint felfut a termelés úgy, hogy nem kell őket kifizetniük.
