Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jelen pályán mozogva az évszázad második felére hétszer ennyi aszályos időszakra számíthatunk Közép-Európában

Egyre gyakoribbá fog válni Közép-Európában az extrém szárazság, egy csütörtökön publikált tudományos kutatás szerint, az üvegházhatású gázok kibocsátásának további növekedése mellett a jelenlegi átlaghoz képes hétszer annyi aszályos napban lehet részünk az évszázad közepére – írja a Guardian.

A károsanyagkibocsátás jelen tendenciái mellett – egy olyan modell mellett, melyet egy friss amerikai kutatás relevánsnak tart – az évszázad második felére az aszálytól sújtott termőterületek mérete megduplázódik, és elérheti a negyvenmillió hektárt Közép-Európában.

Ebből már kaphattunk némi ízelítőt a 2018-as és 2019-es szezonban, ami kettő volt a valaha mért három legmelegebb nyár közül, melyeket a kontinens elszenvedett a rendszeres mérések kezdete óta, és a meleg mellett jóval szárazabb is volt a korábban jellemző átlagokhoz képest.

A hőség és az aszály miatt a termés jelentős része veszett kárba, ami hatással volt az élelmiszerárak emelkedésére, valamint a gazdák is megszenvedték, de megszaporodtak az erdőtüzek, drasztikusan lecsökkent a folyók vízszintje, ami több helyen a vízellátást is veszélyeztette – a jövőben pedig a jelenlegi tendenciák alapján ez jóval megszokottabb jelenséggé válhat, mint napjainkban. Európában ehhez mérhető csak az 1949-50-es szezonok voltak, de akkor a szárazság a 2018-19-esnél jóval, harmadával kisebb területet érintett (ami persze a háború viszontagságaiból éppen kilábaló Európában persze így sem volt egy fáklyásmenet).

Mindazonáltal az 1766-ig visszanyúló időjárás-feljegyzések alapján, számítógépes modellek használatával a lipcsei UFZ-Helmholtz Környezeti Kutatóközpont munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének mérsékelt csökkentésével a felére lehetne csökkenteni az ilyen extrém száraz időszakok tartamát, és közel 40 százalékkal az érintett területek kiterjedését.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a jövőbeni szén-dioxid kibocsátás csökkentésére tett lépések Európa-szerte csökkenthetik az egyre gyakoribb, egymást követő aszályokat veszélyét. Ugyanakkor világszerte fel kell lépnünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért, eközben stratégiákat kell alkotnunk a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra”

– nyilatkozta Rohini Kumar, a Scientific Reports című lapban megjelent tanulmány tanulmány egyik szerzője.

„Ezek az eredmények fontos figyelmeztetések a világ számára, hogy a kibocsátás jelen pályán való folytatása igen súlyos aszályos időszakokhoz vezethet, fenyegetve az ökoszisztémát, a mezőgazdaságot és az emberi jóllétet. Hangsúlyozom, a tanulmány kiemeli a klímavédelmi lépések sürgősségét, hogy fenntartható legyen az ökoszisztémák működése és biztosítsuk a vízellátást az eljövendő generációk számára”

– értelmezte a tanulmányban megfogalmazott állításokat Constantin Zohner, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet Crowther Lab-jának munkatársa.

A hőmérséklet emelkedése és az egyre melegebb, egyre szárazabb nyarak a klímaváltozásnak köszönhetők, melyet az üvegházhatású gázok, mint a szén-dioxid és a metán nyakló nélküli légkörbe engedése okoz. Ahhoz, hogy a folyamatot tompítani lehessen, az emberiségnek példátlan globális összefogásra van szüksége, amit azonban gátol a globális kapitalizmus piaci logikája, melynek alapja a folyamatos növekedés – és míg a fosszilis energiahordozók felszínre hozása és elégetése anyagilag jövedelmező, addig nem várható szignifikáns változás.