Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány makacskodásának eredménye: több százmillió euró nemzetközi támogatás ment a levesbe

A kormány addig-addig húzta a támogatási megállapodás aláírását a Norvég Alappal és a Liechtensteint, Izlandot valamint Norvégiát tömörítő EGT Alappal, míg végül összességében több százmillió eurónyi támogatástól estek el magyarországi szervezetek – írja a Népszava.

A lap szerint a Norvég Alaptól a 2014-20 közötti támogatási időszakban 105,7 millió euró érkezhetett volna Magyarországra, míg az EGT Alapból 109, így összességében 214,7 millió euró maradt bent a rendszerben ahelyett, hogy magyarországi szervezeteket támogattak volna velük a gazdaságilag fejlett országok.

2009-14 között 153 millió euró érkezett Magyarországra ezen forrásokból.

Ez egyébként ha úgy vesszük nem egy váratlan fordulat a magyar kormány politikáját figyelembe véve, tekintve hogy 2014 óta vitában áll az alapokkal azt illetően, hogy mely szervezetek végezhetik a beérkező támogatások elosztását, melyekből jelentős részben támogattak – és támogatnának – a jogállamiságot, emberi jogokat és hasonló, liberális eszméket hirdető, és ennek megfelelő tevékenységet végző civil szervezeteket.

Ezen szervezetekkel, például jogvédőkkel a kormány közismert módon egyenlőtlen harcban áll, és megragad minden lehetséges alkalmat hogy keresztbe tegyen nekik úgy jogszabályi, mint propaganda-eszközökkel, nem riadva el a hatósági vegzálástól és a szervezetek rossz szájízű listázásától sem (vö: „külföldről támogatott szervezet„).

A támogatásra kijelölt 15 EU-tagország közül egyébként egyedül Magyarország nem szerződött le az alapokkal a támogatások folyósítására, vagyis például Lengyelország, az orbáni Magyarország messze földön híres szövetségese is meg tudott állapodni a donorokkal.

Azon országokat jelölik támogathatónak, melyek egy főre jutó GDP-je nem éri el az EU 90 százalékát, ami a gyakorlatban az ezredforduló után csatlakozott országokat, Portugáliát, Görögországot, Máltát és Ciprust jelenti. Az alapok között annyi fontos különbség van még, hogy a Norvég Alap csak az újonnan, 2004 után csatlakozott országokat támogatja.

A szegényebb tagországok civil szervezeteit támogató alapokat azért hozták létre, mert az Európai Gazdasági Térség nem uniós tagországai részesülnek a közös piac nyújtotta előnyökből, ugyanakkor nem vállalnak szerepet a közös költségvetésben.

Érdemes ezen a ponton megjegyezni, hogy az EGT-országok alapjaikon keresztül nem az egyenlőtlen gazdasági viszonyokat megváltoztató szerkezeti változás irányába ható szervezetekbe vagy programokba fektetik pénzüket, hanem az Unió liberális ethoszának megfelelő tevékenységeket végzőkbe.

Így végtére is – ahogy az EU-s támogatások esetében is megfigyelhető – a nyugati támogatások célja nem az, hogy változtassanak a rendszeren, és csökkentsék a perifériáról a centrum felé tartó tőkeáramlás volumenét, hanem hogy elsősorban fenntartsák a gazdaság, és az EGT-alapok esetében hangsúlyosabban a liberális demokrácia intézményrendszerének ilyetén működését – ez utóbbiból pedig látványosan nem kér az Orbán-kormány.