A brazil Legfelsőbb Bíróság 367.710 dolláros büntetést szabott ki pénteken a Facebookra, mert az nem tett eleget teljes mértékben egy korábbi határozatnak, melynek értelmében az országon belül és kívül is elérhetetlenné kellett volna tennie 12 felhasználót, akiket a 2018-as brazil választásokon hamisított hírek és gyűlölet terjesztésével vádolnak. A felhasználók a jelenleg regnáló szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro támogatói.
Szombaton a Facebook szóvivője bejelentette, hogy teljesítették a bírói utasítást, a fiókokat törölték. Az amerikai cég azonban jelezte, hogy a Brazílián kívüli IP-címekről való elérhetetlenséggel nem értenek egyet, és a döntés korlátozza a szabad véleménynyilvánítás jogát, ráadásul Brazília fennhatóságán kívül is.
Bár 2002 és 2018 között Dél-Amerika legnagyobb és legnépesebb országát a baloldali Munkások Pártja (PT) és annak elnökei Lula és Dilma Rousseff uralták, a 2016-ban kirobbant Lava Jato-pénzmosási botrány, amelyben az idén tavasszal lemondó Sergio Moro kulcsszerepet játszott, valamint Bolsonaro rendpárti demagógiára és antikommunizmusra, valamint erős szociális média-jelenlétre épülő kampánya elsöpörte őket, és Bolsonarot helyezte hatalomba.
A szélsőjobboldali, botrányhős elnök azóta belefogott a köz- és felsőoktatási megszorítások bevezetésébe, és USA-barát politikát vezetett be, valamitn engedélyezte az Amazonas-őserdő további vágását a farmerok számára, visszaszorítandó ezzel az ottani őslakosokat.
A hagyományos brazil uralkodó osztálynak azonban nem ez a baja az elnökkel, nem is a koronavírus-válság alatti káros, szkeptikus hozzáállása, hanem leginkább az, hogy az elnök fi,a Flávio Bolsonaro szenátor a rendőrség látókörébe került pénzmosási ügyek miatt, amelyek közvetlenül ahhoz az ismert maffiavezérhez kötik őt, akit Marielle Franco baloldali riói tanácsnok meggyilkolásával is vádolnak. Bolsonaro elnök azonban eltávolította azt a főhivatalnokot, aki a fia és az alvilág közötti tranzakciókat vizsgálta.
A volt elnök, Lula azóta a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján kiszabadult előzetes fogságából.
Az brazil legfelsőbb igazságszolgáltatás és Bolsonaro szembenállása azért is fontos, mert utóbbinak egyre nyíltabban példaképe a Brazíliát húsz éven keresztül uraló katonai rezsim.
Az Intercept újságírója, Glenn Greenwald korábban Twitteren arra figyelmeztetett, hogy Bolsonaro mindig is elismeréssel nyilatkozott az 1964 és 1985 között fennálló katonai diktatúráról. Az országot több mint 20 éven keresztül irányító diktatúra a brazil hadsereg március 31-i puccsával indult 1964-ben, aminek az 55. évfordulóját Bolsonaro hivatalosan is meg akarta ünnepelni.
